Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 25. kedd (32. szám) - A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KISS LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2515 A lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló fogalmának megalkotása. Magam nagyon örülök, hogy ez bekerül a nemzeti köznevelésről szóló törvénybe, hiszen valóban reagálni kell arra, hogy szemben az európai tre ndekkel, az iskolát végzettség nélkül elhagyók száma folyamatosan emelkedik. Azt gondolom, hogy ha bármilyen olyan intézkedést tesz a kormányzat, ami ezeknek a számoknak a csökkentését célozza, akár a lemorzsolódással veszélyeztetett tanuló fogalmát megalk otja, ez mindenképpen olyan irány, amit én magam támogatni tudnék. Sokkal jobban örülnék azonban, ha további olyan lépéseket tenne a kormányzat, mondjuk, visszavonná azt a szabályt, ami a 16 éves tankötelezettségre vonatkozik, és visszaállítaná a 18 éves t ankötelezettséget, vagy például a gyermekvédelmi felelős szerepét újra előtérbe helyezné a közoktatásban; akkor ezeknek az új fogalmaknak, amiket államtitkár asszony is említett, valóban lenne helye és lenne olyan hatása, amit ön elvár. Valóban, ha nézzük, számos esetben szintén láthatjuk azt, hogy ezek az új fogalmi keretek kidolgozásra kerülnek, és például nagyon jónak tartjuk azt is, hogy a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók támogatásához kapcsolódó „korai jelzés” pedagógiai támogatói rendszer műkö dtetése önálló pontként bekerül a pedagógiai szakmai szolgáltatások közé. Azt gondolom, ennek nagyon is helye van, és még egyszer mondom, ezt támogatnám. Azzal együtt, hogy még sokkal jobban örülnék annak, még egyszer mondom, ha további olyan intézkedéseke t, amelyekkel önök növelték az iskolát elhagyók számát, visszavonnák. A következő lépés, amiről beszélni kell, az óvodabölcsőde mint többcélú intézmény megalkotása. Ez régóta létező koncepciója gyakorlatilag mindenkinek, akik az oktatásban léteznek, és az t kell mondjam, hogy logikus válasz. Hiszen jelen pillanatban a bölcsődei férőhelyből is gyakran hiány van, illetve sok településen az óvodai férőhelyből is gyakran hiány van. Abban az esetben, ha egy többcélú intézmény létrejöhet óvodabölcsődeként, akkor ez képes lehet arra, hogy bizonyos fejlesztésekkel mind a két hiányt kezelje. Akár itt kistelepülésekről van szó, ott ez akár sokkal jobban is működhet. Azonban félő az, ahogy akár az óvodai, akár a bölcsődei férőhelyek kapcsán, amelyből mindkét esetben h iány van, önmagában ez a definíció, ez a lehetőség nem oldja meg a két intézményrendszer hiányát. De mindenképpen előremutatónak tartjuk azt, hogy ez az intézményrendszer létrejön. Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény definíciója kapcsán, ille tve ezek újrafogalmazása kapcsán is azt gondoljuk, hogy miközben a törvényjavaslat vagy e törvény elfogadása kapcsán még viták voltak arról, hogy egyáltalán létezzene ilyen intézmény, aztán végül is a kormányzat többsége elfogadta, hogy ennek az intézmény rendszernek létjogosultsága van, azt kell mondjam, hogy ennek egy továbbfejlesztése történik most. Ezzel például magam teljesen egyetértek, hogy ilyet kell csinálni. Jó döntés volt annak idején, hogy a korábbi tervekhez képest mégsem szüntették meg az egys éges gyógypedagógiai módszertani intézményeket, és ezt a fogalmat már bevették ebbe a törvénybe. Azt gondolom, hogy helyén vannak ezek a módosítások, amiket ideírtak. Nem térnék ki az adminisztratív módosításokra. Azt gondolom, valóban igaza volt abban áll amtitkár asszonynak, amit elmondott. Ezek a törvénynek olyan faragásai, amelyre mindenképpen szükség volt az évek vagy hónapok gyakorlata miatt. Azonban néhány megjegyzést hadd tegyek néhány esetben. Nagyon helyes az, amikor arról szól a törvényjavaslat, h ogy abban az esetben, ha a fenntartó hat hónapot meghaladó tartozásokat halmoz föl, akkor nyilvánvalóan helyük van adminisztratív intézkedéseknek. Ám szeretném jelezni azt, hogy szégyenszemre az utóbbi néhány évben fordult elő először, hogy annak ellenére nem fizettek intézmények közüzemi számlákat, villanyszámlát, gázszámlát, hogy a KLIK fenntartásába kerültek. Ez olyan intézményeknél is előfordult, akiknél egyébként, amikor az önkormányzat volt a gazdájuk, korábban ilyen anomáliák nem voltak. Nagyon sok e setben azt tapasztalhatjuk, hogy olyan intézmények vagy olyan fenntartók halmoznak föl ilyen adósságokat, amelyeknél a fenntartó a KLIK révén maga az állam. Ennek kapcsán azért érdemes azt átgondolni,
