Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 25. kedd (32. szám) - Egyes törvényeknek a nemzeti pénzügyi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP):
2481 Kritikus, hogy a javasolt szabályozás ellentétes az Európai Uniónak a tőke szabad áramlásának szabadságát biztosító szabályaival, mert olyan többletjogosítványokat biztosít az állami tulajdonban álló gazdasági társaságok részére, amelyeket más, állami részesedés nélkül működő gazdasági társaságoknak nem biztosít egyetlen törvény sem. Tehát ilyen értelemben diszkriminációt valósít meg az állami cégek javára, ahol 90 százalékos ré szesedés felett van az állami tulajdon. Ha ez a fenti pont, ez a jog kiterjedne minden egyes gazdasági társaságra, a javasolt szabályozás szerinti tulajdonjogkorlátozás ebben az esetben is csak akkor lenne indokolható, ha az állam képes lenne annak bizony ítására, hogy a kisebbségi tulajdonosok részesedése ténylegesen akadályozza az ellátásbiztonság és a feladatellátás hatékonyságának növelését. De a kisebbségi tulajdonosok ezt nem akadályozzák, illetve azt igazolnák, hogy valamennyi nemzetgazdasági stratég iai érdeket valamilyen formában veszélyeztet a mikrotulajdonosok tulajdonlása. Szerintem ennek a bizonyítása sem történt meg, merthogy nem így van. Az előterjesztés szerint a tulajdonjogkorlátozásnak a törvényjavaslat indokolásában szerepelő azon indoka, hogy ezen társaságok a kereskedelmi, üzleti titkokat a többi piaci szereplővel szemben megőrizzék, azért nem állja meg a helyét, mert a tulajdonjog korlátozása az érintett társaság által ellátott közfeladat, közszolgáltatás biztonságára való tekintettel t örténne, vagyis olyan piaci szegmensben kerülne sor az alkalmazására, ahol magától értetődően nincs verseny, tehát nincs olyan üzleti titok, ami nem tartozna a fogyasztókra, mert közszolgáltatásról van szó. Úgyhogy önellentmondásos az indoklás, mert ha eze ket a célokat önök valóban látható, bemutatható módon akarják elérni, akkor éppen hogy ennek az eszköze lehet, hogy kistulajdonosok ott ülnek, és tanúsítják, megerősítik a hatékony működés megítélését. Fordítva is megfogalmazhatom: ha ezt a titoktartási pr oblémát a versenypiaci szegmensben betöltött szereppel kívánná magyarázni a kormány, akkor az a diszkriminatív szabályozás beismerését jelentené, és a javasolt szabályozás mögött lévő érvelés logikai bukását jelentené; tehát vagy diszkriminatív, vagy célta lan, de egyik esetben sem helyes. A javasolt szabályozás indokolása hamis a tekintetben is, és félrevezető információkat tartalmaz - megjegyezendő, hogy az uniós alapszerződés tekintetében itt csak egy frissítésről van szó, államtitkár úr, egy kis jogharmo nizációt még saját maga is átvezethetne majd , mert az indoklás, valószínűleg véletlenül, a római szerződésre hivatkozik, holott 2009. december 1je óta van egy érvényes, az Európai Unió működéséről szóló szerződés. Tehát ha megtennék, hogy az aktuális un iós hivatkozást teszik meg, akkor e tekintetben nem lenne véleménykülönbség közöttünk. (L. Simon László: Köszönöm, képviselő úr.) A harmadik említésre méltó észrevételem, hogy az MFBtörvényt érintő módosítások lazítanak az MFB Zrt.re vonatkozó kitettségi szabályokon, ezzel kockázatnövelő hatást váltanak ki, és lehetővé teszik, hogy az MFB Zrt. munkavállalói az MFB által hitelezett cégekben - így például a Közgépben is - tarthassanak fenn munkaviszonyt. Lehet, hogy ez a kölcsönös ellenőrzést jobban szolgál ja, de nem biztos, hogy a működés szempontjából ez feltétlen szükséges. (14.20) A negyedik terület, a takarékszövetkezeti törvényt érintő módosítások, könnyítik a takarékszövetkezeti szektor új tulajdonosainak a joggyakorlását. Tehát lenyúltak egy ágazatot , a takarékszövetkezeti területet, és most, hogy az új tulajdonosoknak egyszerűbben menjen a dolguk, még ezen könnyítenek egy kicsit, és még a kormánynak rendeletalkotási lehetőséget is adnak. Tisztelt Államtitkár Úr! Ha visszatekintünk az MVM elmúlt néhán y évének történetére, amikor egy olyan nagy tranzakciót, mint az E.ON földgáz üzletágának a megvásárlását, olyan közgyűlési és felügyelőbizottsági üléseken készítették elő vagy elő se készítették, amelyek vagy megtörténtek, vagy meg nem történtek, amikor a z Index által perrel kikényszerített dokumentumok tanúsága szerint az egész előkészítés szabálytalan volt, sem az MVMmenedzsment, sem a felügyelőbizottság nem tárgyalta a kérdést, az előírások ellenére a részvényeseknek nem kerültek 30 nappal korábban meg küldésre az előterjesztések, ez akár perre is vihető.
