Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 25. kedd (32. szám) - Egyes törvényeknek a nemzeti pénzügyi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2476 szolgáltatásokat nyújtó gazdasági társaságokból, mégpedig abban az esetben, ha az állami tulajdonhányad eléri a 90 százalékot. Tehát viszonylag szűkített tér mentén, de mégiscsak bővítik az állami beavatko zás lehetőségét. Ami igazából egy nagyon hosszú vitát vagy akár egy vitanapot is megérdemelne, az az indoklás egy mondata, miszerint, a tervezet szövege szerint idézem: „A cél az ellátásbiztonság és a feladatellátás hatékonyságának növelése nemzetgazdasági stratégiai érdekből.” Itt szeretnék emlékeztetni arra - és nagyon örülök, hogy egy olyan államtitkár van itt a vitában, aki aktívan azért részt szokott venni a különböző disputákban, és válaszolni szokott a felvetésekre, remélem, ezt most is megteszi. Az úgynevezett rezsicsökkentési folyamat hajnalán… (L. Simon László jelzésére:) És látom, hogy fáradt, és a harmadik előterjesztését futja, de hát mégiscsak a magyar parlamentben nagyon fontos ügyekről tárgyalunk. Tehát az ú gynevezett rezsicsökkentés felvetésének hajnalán elhangzott egy jobbikos igény, miszerint nagyon jó a stratégiai tulajdon visszaszerzése. A stratégiai vállalatokban a részesedés növelése és az állami ellenőrzés hatékonyságának javítása is kiváló dolog, de ez úgy lenne korrekt és működőképes, ha egy reprivatizációs stratégia mentén, akár egy vagy két költségvetési ciklusra előrenézve legalább alapfokú, tehát 1.0ás tervekkel rendelkezne a kormányzat azt illetően, hogy mit kíván, hogyan kíván visszaszerezni, árérték arányban ezt hogyan tudja kivitelezni. Mondok egykét példát: csatornázási művek, áramszolgáltató, számtalan olyan társaság, ahol külföldi érdekeltségek megjelentek vagy jelen vannak, indokolatlan áthárítások érték általuk a magyar lakosságot, a k özteherviselésbe a tulajdonosi körük nem vonta be magát, és számtalan esetben azok a korábbi vagy mostani tulajdonosok, akik külföldiek - jelesül nyugateurópai állami társaságokról beszélünk megtalálhatók lennének. Tehát igenis, a számlák egyeztetése sor án mi volt ez a 8 százalékos eszközarányos garantált profit, ami aztán fölment 2030 százalékra, ahogy a piaci folyamatok és a hatékonyság, a cégek működési hatékonyságának javulása előidézte azt a helyzetet, hogy még többet tudnak kisajtolni az emberekből . Tehát egy reprivatizációs stratégia és egy elszámoltatási terv mentén igenis egy hosszú távú ütemtervet lehetne és kellene felrajzolni, hogy a kormányzat ezt és ezt akarja visszaszerezni, ilyen árérték arányon, ilyen lehetőségei vannak, ennyit tud ráfor dítani, és mit próbál felülvizsgálni a korábbi, Magyarország és a polgárok számára nagyon előnytelen szerződésekkel kapcsolatban. Az a baj, hogy nemhogy ilyen papirost nem láttunk, vagy nemhogy ilyen dokumentum nem került elő, rövid általános indoklások, l ózungok vannak itt. Nagyon örülök, hogy most szóba kerül az első nemzeti közműszolgáltató létrehozása, amely a későbbiekben áramot, gázt is fog szolgáltatni, és nagyon jó, hogy ez nem profitorientált, de szögezzük le, hogy nem profitorientált céget is lehe t nagyon rossz hatékonysággal működtetni. Tehát ha a bevételi oldal és a kiadási oldal is mesterségesen feltupírozott, a kiadási pazarlással teli, attól az még lehet egy nullszaldós, és lehet, hogy nem jelentkezik profit, de lehet nagyon rossz hatékonyságú céget így is működtetni. Nyilvánvaló, ez nem lehet cél. A parlamentben talán nem ül olyan politikai erő, amelynek deklarált vagy ki nem mondott célja ez lenne. De nagyon szeretnénk tudni, hogy milyen energetikai szektorban mit akar a kormányzat, még egysz er mondom, vane reprivatizációs stratégiája. És egy komolyabb kérdés is felmerül. Ha a Magyar Fejlesztési Bank komolyabb érdekeltséget szerez magyar nemzeti érdekeltségekben, magyar állami vállalatokban, előfordulhate olyan helyzet, hogy úgynevezett bank titokra való hivatkozással nem árulja el nekünk egy tranzakció részleteit, nem árulja el különböző hatástanulmányok, vizsgálatok meglétét vagy meg nem létét? A Költségvetési bizottságban talán már kicsit több mint egy éve felhatalmazást kértek tőlünk, egy biankó csekket, hogy egy közműcég visszavásárlására különítsen el a magyar parlament egy bizonyos összeget. Kiderült, hogy az elköltendő összeg, amit önök el szerettek volna költeni, és az értékbecslés, a cégre vonatkozó értékbecslés között egy háromszoros szakadék tátongott. Nem szeretnénk több ilyen helyzetet átélni, mert nagyon fontos a stratégiai vagyon minél több részének visszaszerzése, de az látható, hogy ha banktitokra való
