Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 25. kedd (32. szám) - A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és az azzal összefüggő törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): - ELNÖK: - KISS LÁSZLÓ (MSZP):
2446 ajánlani például a saját napirend utáni hozzászólásomat is, amit a ciklus elején tettem ebben a kérdésben. Ez azért is lényeges, hogy lássa azt, hogy ab ból a 24 évből, ami eltelt a rendszerváltás óta, nagyjából önök is elvesztegették azt a 8at, ami a sziget fejlesztésénél fontos lenne. Ha csak arról beszélünk, hogy az 1991 és ’99 közötti privatizációs kísérletek mekkora kárt okoztak a Hajógyárisziget ka pcsán (L. Simon László: Szilvásyval beszéld meg!) , akkor azért jól mutatja csak az időtáv azt, hogy ebben az időtávban volt két jobboldali kormány és egy baloldali kormány is hatalmon. Pont ebből következik az is, hogy mennyire értelmetlen az a fajta múltb a révedés, amit ön végez. Hiszen ebben a dologban a kritikai megjegyzések hasonlóan találóak lehetnek önökre vonatkozóan is, mint az MSZPre vonatkozóan is. Pontosan emiatt, Óbuda képviselőjeként nem azt várom el öntől, hogy különböző történeti távlatokat nyisson meg abban, hogy ki rontotta el jobban a sziget rendezését, mert azt tudom mondani, hogy az önök elmúlt nyolc évében is voltak erre utaló jelek (L. Simon László: Eladtátok!) , mint ahogyan nyilvánvalóan a korábbi kormányzatok sem mindig büszkélkedtek kiváló eredményekkel. Azt várom el önöktől a kerület képviselőjeként is, hogy rendezzék ennek a szigetnek a sorsát. Én magam akkor leszek boldog, ha ez megvalósul, még akkor is, ha ezt önök valósítják meg, mert azt gondolom, hogy akár még önök is csinálha tnak jó dolgokat. Sőt remélem, hogy a III. kerület kapcsán jó dolgokat is fognak csinálni. Amiről azonban még a III. kerület ügyében szó volt, szeretnék megnyugtató reakciókat látni, nem feltétlenül most, még egyszer mondom, megelégednék, államtitkár úr, a zzal, ha nem válaszolna semmit, csak megcsinálnák ezeket a dolgokat. Hiszen amiről beszéltem, hogy a Gázgyárilakótelep renovációja a mai napig nem történik meg, miközben magának a gázgyárnak épületét sikerült, a Gázgyárilakótelepet a mai napig sem sikerü lt renoválni, méltatlan helyzetben vannak az ott lakók, méltatlan körülmények között élnek minden tekintetben. Ez a mai napig is így van. Engem őszintén szólva nem érdekel, hogy az elmúlt 24 évben, amelyből 8ban önök kormányoztak, mennyiben az önök hibája és mennyiben másé. Engem az érdekel, hogy ezek a folyamatok, amelyek elindulhatnak ebben, megvalósulhassanak. Ha igaz az, amiről ön beszélt, akkor nem arrogánsan kéne erre reagálni, hanem akkor azt kell mondani, hogy igen, képviselő úr, valóban ebben az a szándékunk, hogy ebben pozitív javulást érjünk el. Hasonló a helyzet az Óbuda területén lévő két amfiteátrummal, a polgárvárosi és a katonavárosi amfiteátrummal. Talán nem tudja, államtitkár úr, ezért elmondom önnek, hogy KözépEurópában példátlan az, hog y egy településen két amfiteátrum is legyen. Ehhez képest a polgárvárosi amfiteátrum a mai napig kihasználatlan. Annak ellenére kihasználatlan ez az amfiteátrum, hogy az Aquincumi Múzeum munkatársai számos javaslattal éltek abban a tárgyban, hogy történjen ennek hasznosulása. És annak ellenére kihasználatlan egyébként, hogy az esztergomi új vasútvonal mellett húzódik. Ez csak azért érdekes, mert ha igaz, amiről ön beszélt, hogy az új kormányzati koncepció lényege az, hogy a beruházások és a kultúra egymássa l találkozzon, akkor például a polgárvárosi amfiteátrum kapcsán vagy például az aquincumi múzeum kérése kapcsán, miszerint az esztergomi vasútvonal felújítása találkozzon azzal, hogy ez a múzeum is egy kicsit képbe tudjon kerülni, az ebben a múzeumban őrzö tt kulturális javak is meg tudjanak jelenni, akkor ezek nem talmi gondolatok lennének, hanem olyan kezdeményezések, amelyek meg tudnának valósulni. Ha igaz az, amiről államtitkár úr beszélt, hogy ez az ön koncepciója, akkor kérem, hogy ennek jegyében mind a két értéket, az Aquincumi Múzeumot és a polgárvárosi amfiteátrum kulturális hasznosítását vegyék komolyan. Hasonlóképpen mostoha a helyzete a katonavárosi amfiteátrumnak is, amely, nem tudom, tudjae államtitkár úr, ezért elmondom, hogy ez Európa egyik l egnagyobb küzdőterével rendelkező amfiteátruma. Ez az az amfiteátrum, amelynek a küzdőtere még a Colosseumnál is nagyobb, aminek pusztán egyébként az az oka, hogy itt gyakorlatoztak a városi milícia cohorsai, és ezért kellett ekkorát építeni. Most ebben az amfiteátrumban jelen pillanatban nem múzeum működik, ebben az amfiteátrumban jelen pillanatban nem a kulturális értékek
