Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. szeptember 24. szerda (16. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - DR. HARGITAI JÁNOS (KDNP):
242 koordinálása érdekében a kormány 2013ban elrendelte a Transzatlanti Koordinációs Tárcaközi Bizottság - TKTB - létrehozását. A testület elnöke a külügyminiszter. Javaslom képviselő úrnak a bizottság felkeresését a TTIPval kapcsolato s kérdéseivel. A bizottság az ön, az önök rendelkezésére is áll. Tisztelt Képviselő Úr! Magyarország nem érdekelt egyoldalú, számunkra hátrányos egyezményekben, ilyen tárgyalások megkezdéséhez nem adtuk volna a támogatásunkat az Európai Uniónak. Biztosítha tom képviselő urat, hogy Magyarország a többi tagállammal együtt, a tárgyalások teljes ideje alatt képes lesz arra, hogy fellépjen az európai emberek egészségét, biztonságát, környezeti és pénzügyi biztonságát fenyegető kockázatok elleni védelem érdekében. Erre garanciát jelent, hogy az egyezményt, többéves tárgyalást követően az Egyesült Államok kongresszusának, az Európai Parlamentnek és az összes uniós tagállamnak, így végső soron a Magyar Országgyűlésnek is szükséges jóváhagyni, a nemzeti konszenzust tü kröző Alaptörvényünkbe ütköző tartalmú nemzetközi megállapodás megkötése így eleve nem lehetséges. (Dr. Schiffer András: Milyen konszenzus?) Tehát képviselő úr félelme alaptalan. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, államtitká r úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Hargitai János képviselő úr, KDNPképviselőcsoport: „A bankok elszámoltatása” címmel. Öné a szó. DR. HARGITAI JÁNOS ( KDNP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országg yűlés! Azt gondolom, hogy ha azokat a kérdéseket vennénk számba, amik az ország hosszú távú életét nagyban meghatározzák, akkor három kérdésről biztosan beszélnünk kellene. Az egyik a demográfiai helyzet alakulása és a népességfogyás, a másik az ország tők ehiányos helyzete - ezen a tőkehiányos helyzeten persze ebben az európai uniós költségvetési ciklusban sokat segít az az 1200 milliárd forint, amit EUforrásokból fejlesztésekre tudunk felhasználni , és a harmadik ilyen kérdés, nem lehet vita köztünk, mag a az eladósodottságból adódó problémakör. Négy évvel ezelőtt, amikor kormányra került az Orbánkormány, akkor is szembe kellett néznünk azzal a nagyon szomorú ténnyel, hogy GDParányosan Magyarország 130 százalékban eladósodott. Mindig csak az állam eladós odottságáról szoktunk beszélni, ami GDParányosan akkor 80 százalék fölött volt, de amikor az eladósodottságot teljes mértékben vesszük számba, akkor látnunk kell a lakosság eladósodottságát és a vállalatok eladósodottságát is. Önmagában az állam eladósodo ttsága is szinte kezelhetetlen méreteket öltött, de ami napjainkban talán mindannyiunknak, politikusok számára a legfontosabb, a magánszemélyek eladósodottsága, és az ő sorsukon való javítás. Nem véletlenül, hosszú gyötrődések után az Országgyűlés érdemben ezzel szembenézett, és ma szavazunk a bankok elszámoltatásáról, az előttünk lévő törvénytervezetről. A rendszerváltás óta talán nem volt ilyen nagy tulajdonátrendezés, mint amit ez a törvény véghezvisz. 1000 milliárd forint fog a banki kasszákból az ügyfe lek irányába vándorolni vagy visszavándorolni, hiszen ez a pénz valamikor az ügyfeleknél volt, csak a bankok különböző technikákkal ezt elvették tőlük. 1 millió 300 ezer szerződésről beszélünk. Felfoghatatlanul nagy szám; 1 millió 300 ezer család is van a dolgok mögött. Tehát azt mondhatjuk, hogy a magyar családok egyharmada érintett. Érintettek azok is - és ezt jól tudják , akiknek nincsen ilyen típusú szerződésük, mert ameddig a devizakitettségén az ország nem tud javítani, addig a számunkra fojtogató cs apdahelyzet megmarad. Tehát áttételesen itt minden magyar család érintett, és azt gondolom, hogy ezt a magyar családok tudják is, ezért mondhatjuk azt, hogy talán mára a kormánynak és a politikának sikerült a társadalomban is támogatottságot és konszenzust teremteni a tekintetben, hogy ennek a kérdésnek a megoldása nem tűr halasztást.
