Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 24. hétfő (31. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik):
2391 Köszönöm szépen, elnök úr. A címben említett kérdést egy vitaindítónak szánom, amely az egészségügyben végbemenő és a várhatóan végbemenő struktúraváltásról szól. Leszögezni kívánom, hogy a Jobbik a saját álláspontját az egészség ügyi dolgozók érdekében fogalmazza meg és fogalmazta meg ebben. És hogy mire is alapozzuk, hogy struktúraváltás készülődik ebben az ügyben, azt könnyen ki lehet olvasni, hiszen már egy új törvényjavaslat van ebben bent a tisztelt Ház előtt, viszont egy hel yről nem lehet kiolvasni a struktúraváltást, nem alapozza meg ugyanis a költségvetésnek semmilyen száma azt, hogy az egészségügyben bármilyen változás lesz. Leginkább a szépen lassan szivárgó cikkek, illetve államtitkári nyilatkozatok mutattak, illetve mut atnak abba az irányba, hogy komoly változás előtt áll az egészségügyi ellátórendszer. (20.50) És ha ott tartunk, hogy milyen cikkekből szivárogtak az információk, jól láthatjuk, a legnagyobb probléma az, hogy nem egy társadalmi vitát és nem egy előkészítet t, megfelelő háttérmunkát követően kerülnek elő ezek az iratok, illetve ezek az elképzelések, hanem az államtitkárnak az általában egyegy konferencián elmondott, elkottyintott részleteiből kerülnek elő. Tehát nyugodtan kérdezhetjük, hogy volte társadalmi vita, illetve hol van ez előkészítve, illetve nyugodtan róhatjuk a Fidesz számlájára azt is, hogy ha társadalmi vitát nem is folytattak, milyen kommunikációt folytatnak, ugyanis nem szerencsés az, ha újságokból, illetve konferenciabeszélgetésekből értesül ünk arról, hogy milyen, egyébként a gyökeréig ható változások indulnak el az egészségügyben. A történeti szál pedig úgy néz ki az egészségügy struktúraváltásában, hogy négy éve, sőt lassan már öt éve, amikor a Fideszkormány hatalomra lépett, azt mondta, h ogy az egészségügyi ellátórendszer a romokban hever, és mindenképpen átalakítás igényeltetik. S hozzá is kezdtek az ellátórendszer átalakításához, mint tudjuk, állami fenntartásba kerültek kórházak és más egészségügyi intézmények. De igazából azt láthatjuk mögötte, hogy a Fidesz által elkezdett struktúraváltás még mindig egy hibás, elhibázott döntés volt, és 2006 óta úgy tűnik, hogy a krízis állandósult az egészségügyben. És hogy mi is lehet a T/2123as törvényjavaslatnak az egyik alapja, ami egyébként a Há z elé fog még többször kerülni, és úgy gondolom, szakmai viták is fognak ebben folyni, hát ez a javaslat nem mást tűz ki célul, mint hogy megyei, illetve térségi szinten fogja működtetni a szakellátást, ami egy dologban fog megnyilvánulni, hogy a korábban erre a célra hivatott GYEMSZI gyakorlatilag le fogja húzni a rolót, és egy szintén mozaikszóból összeálló ÁEK kezelőnek a felállításával fogja működtetni a rendszert a kormány. Egyébként az államtitkár elmondta, és ebben egyet is lehet érteni, és a Jobbik is egyetért, hogy a legfontosabb döntéseket mindenképpen a helyi szinteken, a legalsóbb szinteken kell meghozni. Azonban ebben az esetben akár azt is feltehetnénk, hogy nem lennee érdemesebb visszavezetni arra a szintre az egészségügyi ellátásról való dön tést, ami az önkormányzatok kezében volt régen, ugyanis azt lehetett látni, amíg az önkormányzatoknál volt az intézmények fenntartása, addig nem harapóztak el az adósságállományok, nem úgy, mint most, amikor 80100 milliárd forintra rúg körülbelül az adóss ágállománya az egyes kórházaknak, amire mindenképpen szükséges a pénzt rászánni. Ami a legrosszabb és talán a legméltánytalanabb, hogy elindult egy alkudozás a kórházak között, hogy ki milyen ellátást végezzen, és ki milyen tevékenységet tud majd végezni. Lényegében ez a dolgozóknak már egy ismert folyamat is, ugyanis a Fideszt megelőzően már az MSZPnél begyakorolhatták azt, hogy miken kell alkudozni, és egy kicsit úgy érzi az ember, mintha egy olyan játékban venne részt - talán mindenki látott már ilyet e gyegy táborban , ami egy székfoglalós játék, hogy mindig eggyeleggyel kevesebb szék lesz, egyre kevesebb széket lehet elfoglalni, és folyamatosan esnek ki a fontosabbnál fontosabb láncszemek. Csak az a baj, hogy ez nem egy játék, hanem 200 ezer egészség ügyi dolgozó béréről, munkájáról és jövőjéről van szó, és 9 millió biztosítottal játszik a kormány ezekben az esetekben.
