Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 24. hétfő (31. szám) - A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, valamint egyes törvényeknek a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - MIRKÓCZKI ÁDÁM, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
2381 szerdáig benyújtandó módosító indítványok megvitatása és a tényleg objektív észérvek vitája meghozza majd a kellő konszenzust. Az teljesen nyilvánvaló, hogy tökéletes átvilágítás, mindenre kiterjedő, tökéletes mechanizmus nincs, hiszen porszem mindig kerülhet a gépezetbe. Ugyanakkor ezt azért tartom fontosnak megjegyezni, hogy a legnagyobb probléma, amit most már az elmúlt időszak tapasztalatai alapján szerintem mondhatunk, hogy minden abból fakad, hogyha nem következetesen van betartva, vagy ne adj’ i sten, egyes esetekben a kettős mérce megvalósulni látszik. Nem biztos, hogy szándékosan, de úgy gondolom, az elmúlt évek példái alapján sok ilyet lehetne hozni. És több helyen sajnos erre lehetőséget ad az egzaktság hiánya, a nem teljes körű felsorolás, il letve nagyon sok olyan gumiparagrafus ágyaz meg ennek a jelenségnek, amelyeket, azt gondolom, lehetne mindenképpen módosítani, és kellene is módosítani. Annak, hogy új feladat lesz a Nemzetbiztonsági bizottság részére, vagy régiúj, hogy a felülvizsgálati eljárásról, annak tájékoztatásáról majd az alapvető jogok biztosának köszönhetően a panasszal foglalkozhatunk, én ennek részben örülök, hiszen egy picit kezdett kiüresedni a tekintetben, hogy ilyen esetekben nem volt dolga a bizottságnak. Ugyanakkor azt is fontosnak tartom, hogy ne a bizottság játssza el természetesen az adott szolgálat szerepét, hiszen nem mi vagyunk azok a szakemberek, akik ezeket a kockázati tényezőket föltárják vagy éppen bizonyítják, de sokszor pontosan a kívülálló okán, és mivel nagyo n sok ilyen tapasztalattal bírunk már, talán tudjuk néha előbbre vinni vagy segíteni az ügyet. Amit problémának tartok, rögtön a 4. §, ahol tételesen föl van sorolva, hogy mi minősül nemzetbiztonsági kockázatnak. Itt nem azt akarom kiemelni, hogy ez nem íg y van, hiszen nemzetbiztonsági kockázatnak minősül, ha az illető személyével szemben olyan körülmény áll fenn, amely sérti vagy veszélyezteti a minősített adat védelméhez fűződő érdekeket. Ez abszolút így van, teljes mértékben egyetértek. Hát mi az igazi n emzetbiztonsági kockázat, ha nem ez? Amit azonban szeretnék az elmúlt időszakból negatív példaként hozni, és nem vitát akarok ezzel generálni, csak már véget értek a kampányok és a különböző választások, és azt gondolom, most már beszélhetünk objektíven ar ról, ha három példát említek meg, részben az előző ciklusból, részben a jelenlegi ciklusból. Ugye, ott volt a Portik – Laborctalálkozókat vizsgáló külön albizottság, és bizonybizony még a titkosítás feloldása előtt komplett, hogy is mondjam, majdhogynem ol dalak vagy nagyon komoly bekezdések jelentek meg a sajtóban. Teljesen nyilvánvaló volt, hogy ha itt komolyan veszi a szolgálat és az érintett intézmény azt, hogy amíg ezek a minősített adatok nincsenek feloldva, akár a bizottságon belül, a bizottság tagjai között vagy a bizottságba frakciók által delegált szakértők közül valaki egy az egyben, tételesen átadott információkat a sajtó részére. De az is lehet, hogy éppen a szolgálatok valamelyik érintettje adott ki információkat. Aztán, kronológiailag megyek, j ött a Simon Gáborügy, itt is hasonló volt a helyzet. Majd jött a Kovács Bélaügy, és megint hasonló volt a helyzet. És ami a probléma, hogy nem követte igazából semmilyen vizsgálat. Talán elnök úr meg tud erősíteni, hogy ez több esetben probléma volt külö nböző zárt ülések után, hogy a sajtóban olyan dolgok jelentek meg, amelyek, hát, finoman fogalmazok, mondjuk úgy, hogy a titoksértést minimum súrolták. És ugye, mindig az volt, hogy hát, nem valósult meg, jó, rendben. És akkor az adott illető, most teljese n mindegy, hogy politikus, szakértő, esetleg a titkosszolgálat valamely tagja gondolhatta úgy, hogy jó, hát akkor feszegethetjük a határokat, és mehetünk tovább. Miért mondom mindezt? Azért, mert azt gondolom, hogy itt van némi következetlenség. És ha ilye t előírunk, nem véletlenül írjuk elő bizonyos státusokban, hogy a minősített adatok, ugye, a legkényesebb dolgok ezen a területen, akkor azok maximálisan védve legyenek, ne legyenek sértve. Hiszen elég, ha csak félig állítok valamit vagy félig kérdezek val amit, közben azért csöpögtetünk is, és ez alkalmas akár a gazdasági életben, akár a politikai életben, akár más fontos szegmensben, hogy is mondjam, minimum manipulálásra vagy éppen zsarolásra. Azt gondolom, ezt egy picit jó lenne, és
