Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 24. hétfő (31. szám) - A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - TÓTH CSABA, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
2366 ha táridő betartását elmulasztották, ekkor ugyanis nem valósul meg a letelepedés célja, a nemzetgazdasági cél. A befektetői letelepedés jogintézményének bevezetése óta folyamatosan nő az érdeklődés, s mivel a magyar program a legolcsóbbnak számít az Unió tagá llamainak hasonló programjai között, indokolt a módosítás. A hazai program összehasonlító áron így is az egyik legversenyképesebb marad Európában. A program tavalyi elindulása óta összesen 2200 letelepedési értékpapírt értékesítettek Kínában, ebből 2014be n 1800at. A magyar program azért is lehet ilyen sikeres, mert a nyugateurópai programok jellemzően 500 ezer euró körüli összeggel találhatók. A forgalmazók támogatják az előírt államkötvénymennyiség megemelését, erre tekintettel támogatjuk az előterjesz tést. Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Tóth Csaba képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. TÓTH CSABA, az MSZP képviselőcsoportja részéről : Köszön öm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ahogy frakcióvezető úr is elmondta, körülbelül két évvel ezelőtt módosította a parlament a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényt, s ez tette lehetővé a nemzetgazdasági é rdekből történő letelepedést is. Ennek alapfeltétele volt eddig, hogy 250 ezer euró értékben letelepedési kötvényt vásároljon a magánszemély vagy általa a többségi tulajdonú cég. Ezeket a kötvényeket itthon kizárólag az Államadósság Kezelő Központ bocsátja ki, de a letelepedni szándékozók nem közvetlenül tőle vásárolják meg, hanem közbeiktatott kereskedőkön keresztül. Ezek többsége külföldi offshore cég, Máltán, Szingapúrban, a Kajmánon és Cipruson bejegyzett cégeket látunk. Ezek a közvetítő cégek jelentős költséggel működnek, jelentős költséggel értékesítik ezeket a kötvényeket. Egyrészt diszkontáron kapják meg az Államadósság Kezelő Központtól ezeket a kötvényeket, hisz 250 ezer euró helyett nagyjából 220 ezer eurót fizetnek ezekért a kötvényekért, mert a letelepedni szándékozó nem közvetlenül kötvényt vásárol, hanem ezeken a közvetítő cégeken keresztül szerződik, és a cégek jegyzik le ezeket a kötvényeket. Ezek a közvetítő cégek ezen túl jelentős közvetítői jutalékot számítanak fel az ügylet kapcsán, ez 4045 ezer eurót jelent esetenként, üzletenként. Pár héttel ezelőtt az egyik internetes oldalon az egyik forgalmazó cég vezérigazgatója, a hangzatos nevű Hungary State Special Debt Fund vezérigazgatója, Lian Wang úr számolt be arról, hogy hogyan működött ez náluk az elmúlt időszakban, és büszkén elmondta, hogy 2200 letelepedési értékpapírt értékesítettek az elmúlt időszakban, csak 2014ben 1800at, és - ők kínai és vietnami relációban forgalmazzák ezt - ennek a többsége kínai befektető volt, aki ezt vásárolta . Azt is elmondta Lian Wang úr, hogy tulajdonképpen nekik ez nem egy rossz üzlet, hisz a kamatot előre megkapják a diszkontáron vásárlás kapcsán, hisz a 221 ezer euró és a 250 ezer euró közötti különbség azonnal jelentkezik náluk, plusz a 45 ezer eurós jut alék is, amit felszámolnak az üzletek kapcsán. De rögtön meg is nyugtatott minket, hogy ők olyan jól azért nem járnak, mert ennek a legnagyobb része elmegy a letelepedési kötvényt promotáló rendezvényekre, mondta Wang úr. Ha ezt kiszámoljuk - nem egy nagy bűvészmutatvány , a 2200szor körülbelül 20 millió, az körülbelül 40 milliárd forint jutalékot jelent, tehát Lian Wang úrék cége körülbelül ennyit fordított az üzlet promotálására az elmondása szerint. Magával a törvénymódosítással nincs is baj, az ország nak szüksége van ilyen módon források bevonására - ezzel még egyet is értünk , a probléma ezeknek a közvetítő cégeknek a szerepével van. Egyrészt az, hogy miért van szükség ezekre az offshore cégekre a továbbiakban, és miért nem magyar cégek látják el, it thon adózó cégek látják el ezeket a kötvényforgalmazási feladatokat. És még egy kérdés fölmerül ennek kapcsán, hogy ha 250 ezer euróról fölemeljük ezt 300 ezer euróra, akkor mennyivel fog növekedni ezeknek a közvetítő cégeknek a jutaléka, haszna.
