Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 24. hétfő (31. szám) - Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
2349 Emlékeztetnék rá, hogy a kormány rezsiharcának egy fontos vég rehajtója az MVM, így ezek az összegek valójában ennek költségeit fedezik. A jelenlegi módosító persze mindenre most nem tér ki, csupán arra, hogy a számos magántársaság bevonásával alig két évvel ezelőtt létrejött MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. meg vásárlására több mint 10 milliárdot utalnának át. Azt gondoljuk, egy alaposabb vizsgálatot is megérne, hogy valóban megére 10 milliárd adóforintot ez az újonnan alakult társaság. A módosító javaslat további tételeit jelentik, hogy a Főgázrészesedés megvá sárlása a tervezetthez képest plusz 2 milliárd forintba kerül, illetve a tervezett 20 milliárd helyett 27 milliárd forintot költenének a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdonosi jogainak gyakorlására. Teszik ezt szinte egyetlen sor indoklás nélkül. Az előzőkhöz képest aprópénz, de a Hungarian Inititavies Foundation nevű szervezet 612 milliós támogatása több mint elsüllyedt költség. A Fellegi Tamás volt nemzeti fejlesztési miniszter irányításával működő, Magyarország és az Egyesült Államok közötti együtt működés elősegítését célul kitűző alapítvány a kuratóriumi tagjai felét elvesztette a kitiltási botrány kezdete óta, köztük George Patakit, New York állam magyar származású korábbi kormányzóját. Ez nem túl sok eredmény ahhoz képest, hogy csak Fellegi fizet ése eléri az évi 40 millió forintot. A fentieken, az államosításokon és az indokolatlan pénzosztáson túl kitér a javaslat a széndioxidkibocsátási egységek kereskedelméből származó bevételek különböző jogcímek közötti felosztására is. Arról a szektorról b eszélünk, amely egész NyugatEurópában a munkahelyteremtés szempontjából húzóágazatnak és a gazdasági növekedés motorjának számít. Magyarországon viszont a kormány 2010 óta altatja ezt az ágazatot, amely csak egyegy jelentősebb korrupciós botrány kapcsán került be a hírekbe. Az LMP már tavaly felhívta rá a figyelmet, hogy valójában a kvótabevételek száz százalékának az energetikai korszerűsítést kellene szolgálnia a költségvetés lyukainak befoltozá sa helyett, szemben a mostani törvénymódosításban nagylelkűen engedélyezett 50, illetve 25 százalékkal. Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Z. Kárpát Dániel kép viselő úr, Jobbikképviselőcsoport. Megadom a szót. Z. KÁRPÁT DÁNIEL ( Jobbik ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jó lenne talán átállni egy olyan munkamódszerre, amely szerint, ha a kormányzat változtatni kíván a költségvetésen, akkor nem egy több száz vagy százmilliárdos nagyságrendű országtartalékot vagy céltartalékot rejt el mindegyik büdzsében, hanem így, mint most, egy módosítási szándék kifejezésével megjelöli a megvásárolandó vagyontárgyat vagy a tervezett kiadást, és ehhez igazítja a költségvetést. E zzel tehát önmagában nem lenne akkora probléma. Az is látható, hogy a 152 milliárd forintos hiánynövekedéssel együtt járó tervezetet valószínűleg igen sürgős módon és igen gyorsan a kormányzat még most keresztül akarta verni, hogy ez ne a következő évet, é veket terhelje, és az is látható, hogy vannak itt alapvetően támogatható célok. Tehát akár a Főgáz megvásárlása, pontosabban az érdekeltségnövelés tekintetében, akár az Antenna Hungaria vagy Magyar Gáz Tranzit Zrt. tekintetében magyarázható az, hogy az áll ami részesedést erősítsük. Nem ezzel van a baj. A probléma azzal mutatkozik, hogy a lényegi indoklás hiányzik ezen tervezetek és főleg most a módosító javaslatokban szereplő akár csak 2 milliárdos különbségek mellől, de nagyon jó lenne tudni, hogy ezek mib ől adódnak, mivel indokolja a kormányzat, hogy ne kerüljünk olyan helyzetbe, mint korábban, amikor egy stratégiai társaságot kívánt visszavásárolni a kormányzat, erre kért egy hatalmas összeget, amit különítsünk el biankó módon a számára, aztán kiderült, h ogy háromszoros különbség mutatkozott az értékbecslés és a valódi érték között, és a vásárlási ár tekintetében. Tehát