Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. szeptember 16. kedd (15. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - DEMETER MÁRTA (MSZP):
230 válik ez országos jelentőségűvé. Hiszen, ha belegondolunk, hogy egy olyan ország, amely hatalmas civil hagyományokkal rendelkezik, Kanada Magyarországra jön tanulni, sőt elviszik Balázs Lajost egy tanulmányútra, hogy mutassa meg, hogyan lehet ezeknek a fiataloknak értelmes munkát, jövőt kínálni, az mindenképpen egyedülálló ebben az országban. A műhely statisztikája szerin t működése nyomán mintegy 10 ezer fiatal vett részt az évek során ebben a tevékenységben. Tízezer fiatal lett nyitott a műszaki tudományok iránt, ezeknek a fiataloknak a zöme azóta a mai napig mérnökként, tanárként vagy a műszaki pálya iránt nyitott emberk ént dolgozik. Tevékenysége elismeréseképpen Balázs Lajos az óbudai szocialista képviselők kezdeményezésére, a képviselőtestület egyhangú szavazatával 2011ben Pro Óbuda díjban részesült. Azt hiszem tehát, joggal mondható el, hogy egy igaz emberről beszélün k, aki életének minden egyes szakaszában a közösségért, utolsó szakaszában pedig a békásmegyeri fiatalokért dolgozott. Nélküle, joggal mondható, hogy árvák lettek volna ezek a fiatalok. Sajnos 2012ben Balázs Lajos örökre befejezte ezt a munkát. Jól mutatj a megítélését az, hogy halálakor egy tisztelője így emlékezett meg róla; szó szerint szeretném idézni, mert azt gondolom, nagyon illik Balázs Lajosra: „Én úgy nőttem a Ganz műhely közelében, hogy mindennap láttam őt, csodáltam a műhely kirakatát. Aztán nek em is lettek gyerekeim, és ők ugyanúgy ott álltak mindennap a műhely kirakatában. Lajos bácsi minden egyes alkalommal integetett nekik, s mikor végre a gyerekek betöltötték a 7. életévüket, ők is tagjai lettek annak a remek kis közösségnek.” Tisztelt Ház! Büszke vagyok rá, hogy ismerhettem Balázs Lajost, az igaz embert. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. Ugyancsak napirend utáni felszólalásra jelentkezett az MSZP képviselőcsoportjábó l Demeter Márta képviselő asszony: „A NATOcsúcs margójára” címmel. Megadom a szót, parancsoljon, képviselő asszony! DEMETER MÁRTA ( MSZP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Hende Csaba 2010 májusában, a miniszteri kinevezése előtt úgy nyilatkozott, hogy a működéshez szükséges források a honvédelem számos területén hiányoznak. Az, hogy a 2010es állapotok megítélése tekintetében a miniszter diagnózisa mennyiben volt helytálló, vita tárgyát képezheti. Az azonban vitán felül áll, hogy 2010hez képest je lentősen csökkent a védelmi költségvetés. Nemcsak reálértéken, de nominálisan is tízmilliárdokkal költ kevesebbet az Orbánkormány a honvédelmi célokra, mint ahogy elődei tették. A védelmi kiadások aránya döbbenetes módon nem éri el még a GDP 0,8 százaléká t sem. Az erőteljes kormányzati propaganda sem képes elfedni a Magyar Honvédséget sújtó megszorító politika elszomorító következményeit. Ilyen a katonaállomány létszámának csökkenése, érdemi haditechnikai fejlesztésekre nem került sor, az eszközpark pedig tovább amortizálódott. Mára sajnos kézzelfogható, amire évek óta hívjuk fel a figyelmet: a honvédelmi költségvetés drámai megnyirbálása óriási felelőtlenség volt a jelenleg regnáló honvédelmi politikai vezetés részéről. Eközben az elmúlt hónapokban régiónk biztonsági helyzete jelentős mértékben megváltozott, és sajnos korántsem kedvező irányba. Ez minden környékbeli országot és magát a NATOt is eddigi stratégiája átértékelésére kényszeríti. Ebben a helyzetben Magyarország biztonsága szempontjából elemi érd ek a Magyar Honvédség további amortizációjának azonnali megállítása. Ha ezt az elemi nemzeti érdeket a kormány önmagától nem ismerte volna fel, talán a biztonsági fenyegetésekre érzékenyebben reagáló NATOszövetségeseink rádöbbentették erre. Valószínűleg e nnek tudható be, hogy a szeptember elején Walesben megrendezett NATOcsúcs után Orbán Viktor miniszterelnök bejelentést tett a védelmi kiadások emeléséről. Igaz, ennek mértékéről és ütemezéséről nem tett említést, csupán annyit mondott, hogy erről majd a m agyar parlamentnek kell dönteni.
