Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 24. hétfő (31. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár:
2283 kormányon lévőket súlyos felelősség terheli, akik semmit nem tettek a probléma megoldása érdekében. A 2003tól regnáló kormány a kamattámogatott forinthitelt megszüntette, és túlköltekező intézkedései ellensúlyozás ára a jegybanki alapkamat is magas volt. Emiatt a forinthitelek jelentősen drágultak. A bankok viszont a forinthoz képest alacsony kamatok mellett tudtak külföldi devizaforrásokat bevonni és hitelként kihelyezni. Az alacsony kamatok rendkívül vonzóvá tetté k a devizahiteleket a lakosság körében. Ez volt a devizahitelezés megindulásának valódi oka. A devizahitelekben rejlő árfolyamkockázat már a 2008ban induló pénzügyi válság kezdeti szakaszában is megmutatkozott. Akkor a forint az euróval és a svájci frankk al szemben mintegy 20 százalékkal gyengült. Az Orbánkormány megalakulásáig a bankok az árfolyamváltozásokat korlátlanul és teljes egészében áthárították az ügyfelekre. Ezzel szemben a kormány 2010es megalakulását követően azonnal hozzákezdett, hogy megsz üntesse az örökölt rendkívül súlyos helyzetet, amelyben családok százezrei veszíthették volna el otthonukat a devizaalapú jelzáloghitelek miatt. A bajbajutottak megsegítése érdekében a kormány első lépésként gyakorlatilag megtiltotta az új devizahitelek ki helyezését, majd a törlesztéseknél kötelezővé tette a középárfolyam használatát. Emellett a devizahitelek problémájának a csökkentésére számos egyéb intézkedést hozott. Többek között lehetővé tette a végtörlesztést. Ezzel a lehetőséggel közel 170 ezer adós élt, az ily módon elengedett adósság mintegy 370 milliárd forint volt. Bevezette az árfolyamrögzítést az árfolyamingadozás hatásának tompítására. 2014. szeptember végéig 186 ezer devizaadós kötött ilyen szerződést. A legnehezebb helyzetbe került adósokat a kormány a kilakoltatási moratóriummal védte meg, megakadályozva, hogy utcára kerüljenek. Emellett a devizahitelesek számára valódi megoldást jelenthet a Nemzeti Eszközkezelő is. A Nemzeti Eszközkezelőnek 2014. augusztus végéig közel 23 ezer lakást ajánl ottak fel, így több mint százezer ember lakhatása vált biztosítottá. A tervek szerint az év végére 25 ezer lakás és 110 ezer ember lesz biztonságban. A hamarosan bekövetkező forintosítás számos előnnyel jár. Egyrészt megszűnik a hitelfelvevők és a bankrend szer árfolyamkockázata, valamint a visszatérítések és a forintosítás hatására a törlesztőrészletek jelentősen csökkennek. A korábbinál jóval alacsonyabb törlesztőrészletek mellett az adósok hátralévő tőketartozása is számottevően mérséklődik. A visszatérít ések miatt a bankoknak körülbelül 1100 milliárd forintot kell visszafizetniük az ügyfeleknek. Egy átlagos devizahiteles durván másfélmillió forintot nyer vissza a bankoktól. Másrészt a Kúria döntése alapján jelentkező visszatérítések forintosítás nélkül a svájci frank esetleges további erősödése esetén könnyen eltűnhetnének. Így a forintosítást követően nem kell attól tartani, hogy a törlesztőrészletek kiszámíthatatlanul növekedni fognak. Végezetül azért volt szükség a devizahitelek piaci alapon történő for intosítására, mert amennyiben kedvezményes árfolyamon történt volna meg a konverzió, a devizahitelesek nagyságrendileg jobban járnának, mint a forinthitelesek. A forintosítással a hitelintézetek is megszabadulnak a devizahitelek jelentette kockázattól. (13 .50) Az elmúlt években úgy nőtt a magyar gazdaság, hogy a bankok nem segítették a hitelezéssel a vállalkozásokat. A kormány arra számít, hogy a devizahitelek megszüntetésével meglesz az esély arra, hogy jövőre beindul a banki hitelezés, ami a magyar vállal kozások beruházásait, fejlesztéseit támogatja, ezzel hozzájárulva a növekedéshez. A forintosítással lezárhatjuk azt a felelőtlen, gazdasági és emberi tragédiákkal járó hitelezési időszakot, amelyet a 20032010 között működő kormányok politikája okozott.
