Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 24. hétfő (31. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter:
2274 ELNÖK : (A teremben lévők felállnak, és ezzel köszöntik a választópolgárok közösségét. Amikor az ülést vezető elnök helyet foglal, a teremben lévők is leülnek. - Az MSZPfr akció tagjai felnyitják notebookjukat, amelyeknek fedőlapjain, felváltva, nemzeti színű és európai uniós zászló képe látható.) Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés őszi ülésszakának 18. ülésnapját megnyitom. Tájékoztatom önöket, hogy az ülés vezetésében Schmuck Erzsébet és Móring József jegyzők lesznek segítségemre. Köszöntöm kedves vendégeinket és mindenkit, aki figyelemmel kíséri munkánkat. Napirenden kívüli felszólalók: Tisztelt Ház! A mai napon a kormány nevében napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úr: „Beszámoló a Külügyek Tanácsa és Általános Ügyek Tanácsa ülésekről” címmel. Miniszter úré a szó. SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter : Köszönö m a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hagyományteremtő szándékkal kértem szót itt az Országgyűlésben ma. Szeretném, ha ezután a külgazdasági és külügyminisztertől minden egyes esetben az Országgyűlés beszámolót kapna az Európai Unió Külüg yek Tanácsának és Általános Ügyek Tanácsának üléséről. Mivel ez a két testület az elmúlt héten hétfőn és kedden ülésezett, most van lehetőségem arra, hogy tájékoztassam az Országgyűlést az ott hozott döntésekről. A Külügyek Tanácsának ülésén természetesen a leghangsúlyosabb témaként Ukrajna került napirendre. Örömmel tájékoztatom képviselőtársaimat, hogy a magyar érdekeknek megfelelő döntés született. Tekintettel arra, hogy mi szomszédos ország vagyunk, kettős az érdekünk: egyrészt, hogy minél gyorsabb mego ldás jöjjön létre tárgyalásos úton, másrészt pedig, hogy Ukrajna legyen politikai és gazdasági szempontból is stabil ország. A Külügyek Tanácsának ülésén a magyar egyetértés mellett létrejött egy szélesebb körű megközelítés, amely azt célozza, hogy az Ukra jnában kialakult válságot az eddiginél tágabb kontextusba kell helyezni. Ennek három eleme van. Egyrészt a Külügyek Tanácsának ülésén a külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy fent kell tartanunk a politikai párbeszédet minden szereplővel, amelynek ala pját a minszki jegyzőkönyv kell hogy szolgálja. Második elemként abban is egyetértettünk, hogy a nemzetközi jog megsértésére és Ukrajna területi integritásának megsértésére meg kell adni a megfelelő választ. Ezt a célt szolgálta már korában is a visegrádi négyek és NagyBritannia külügyminisztereinek nyilatkozata, de ezt a célt szolgálta Németország és NagyBritannia közös javaslata nyomán a szövegbe került döntés, amelynek nyomán további szeparatisták tiltó listára helyezését kezdeményeztük, az erre vonat kozó konkrét javaslatot pedig az Európai Bizottság ennek a hónapnak a végére fogja elkészíteni. Harmadrészt ugyanakkor világossá tettük, hogy szükség van strukturális reformok végrehajtására Ukrajnában, szükséges egy világos reformmenetrend megalkotása, és szorgalmaztuk a minél gyorsabb kormányalakítást, valamint Magyarország érdekeinek megfelelően bekerült a konklúziók szövegébe a decentralizáció és a kisebbségi jogok fontossága. Emellett a konklúziók kiemelték az úgynevezett fordított irányú gázáramlást b iztosító országok szerepét, és örömmel számolhattunk be arról, hogy a Magyarország, valamint Szlovákia gázvezetékrendszereinek összeköttetése céljából létrejövő interkonnektor biztosítja azt is, hogy újabb szállítások válhatnak lehetővé Ukrajna irányába. E mellett pedig a hétfői napon hivatalosan is elindítottuk az Európai Unió ukrajnai tanácsadó misszióját, és azt gondolom, hogy mi, magyarok valamennyien büszkék lehetünk arra, hogy ezt a
