Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. szeptember 16. kedd (15. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP): - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN (LMP):
228 együttműködés kapcsolatrendszerét nem is említve. Lehet, hogy a sikertörténet számunkra… (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.) ELNÖK : Bocsánat, képviselő asszony, de öt perc az időkeret, ön már egy perccel ezt túllépte. Én hallgattam, mert a témát magam is fontosnak tartom, de sajnos nincs lehetőségem több időt adni. SCHMUCK ERZSÉBET ( LMP ): Elnézést. Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány képvis elője jelezte, hogy írásban kíván válaszolni az elhangzottakra. Ugyancsak az LMP frakciójából napirend utáni felszólalásra jelentkezett Ikotity István képviselő úr: „Az LMP biztosítaná a helyi közösségek részvételét és beleszólási jogát az oktatási kérdése kbe” címmel jelentkezett napirend utáni felszólalásra. Megadom a szót. Parancsoljon, képviselő úr! IKOTITY ISTVÁN ( LMP ): Elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Az önkormányzati választásokon a települések lakosai fogják eldönteni, hogy milyen helyi képvi selőket, vezetőket választanak maguknak. Az önkormányzati választás nyújtja az egyik legfontosabb lehetőséget a közösségeknek, hogy beleszólhassanak a helyi politikába, amely az őket érintő mindennapos problémákra nyújt válaszokat. A demokrácia egyik legfo ntosabb feltétele, hogy azt helyi szinten, egyegy lakóközösség életét meghatározva is lehet művelni. Ennek a beleszólásnak a lehetőségét a Lehet Más a Politika határozottan javítaná, mi a részvételiségben hiszünk: a döntéseket közelebb kell vinni az ember ekhez. Az elmúlt négy év tendenciája ugyanakkor sajnos pont az ellenkező irányba mutat. Az önkormányzatoktól elvették az intézményeket, az önkormányzatiság kiüresedett. Így történt az oktatási intézményekkel is, az önkormányzatok fenntartásában szinte semm ilyen oktatási intézmény nem maradhatott. Való igaz, hogy a rendszerváltás után létrejövő önkormányzati iskolafenntartási modell súlyos egyenlőtlenségeket szült, elsősorban a folyamatos pénzhiány miatt, amelynek az egész társadalom látja kárát az iskolapad ból folyamatosan kikerülő több tízezer, később a munkaerőpiacon nem vagy csak nagy nehézségek árán és rossz feltételek között elhelyezkedni tudó fiatal személyében. Magyarország nem lehet addig sikeres ország, amíg ezek az egyenlőtlenségek nem mérséklődnek . Többek között erre az egyenlőtlen és igazságtalan helyzetre adott válasz volt az iskolák állami fenntartásba vétele. Sikerült azonban átesni a ló túloldalára, Európa leginkább központosított, túlállamosított oktatási rendszere jött lére, ahelyett, hogy a z arany középutat kereste volna meg a kormányzat. Az LMP szerint az nyújtana megoldást minderre, ha biztosítanák a településeknek, hogy amennyiben erre felkészültek és ezt szeretnék, akkor kaphassák vissza az iskoláikat, amihez az államnak a megfelelő forr ásokat természetesen biztosítania kellene. Az elmúlt négy év államosítását súlyos forráskivonás is kísérte, ami a működési kiadásokat illeti, már csak ezért sem lehet sikeres az oktatási egyenlőtlenségek kiegyenlítése. A súlyos minőségbeli egyenlőtlenséget ki kell javítani, ki kell egyenlíteni, de nem feltétlenül a mindenre kiterjedő államosítás az egyetlen út. Ezen túl nem lehet sikeres egy olyan oktatási rendszer, amely nem enged a helyi közösségeknek beleszólást saját iskoláik életébe, legalább egy bizon yos szintig. Az oktatás közügy, mégpedig ugyanúgy helyi ügy is. Helyi problémákra, igényekre és szükségletekre bizonyos mértékben a helyi megoldásokat is meg kell adni. Nem lehet kizárólag felülről, a Szalay utcából irányítani, mindent az államtitkár dolgo zószobájában eldönteni. A túl merev és centralizált oktatási rendszer lelassítja az ügymenetet, megöli a kezdeményezéseket, nem ad teret a helyi innovációnak, amire pedig nagy szüksége lenne az oktatási
