Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 21. péntek (30. szám) - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - HISZÉKENY DEZSŐ (MSZP): - ELNÖK: - DR. NAGY ISTVÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár:
2233 De ha itt vagyunk a környezetvédelemnél, akkor felmerült néhány kérdés Heringes Anita felszólalásában is és Sallai R. Benedek képviselőtársam felszólalásában is. Engedjék meg, hogy néhány érintett kérdésben, amit szintén a k öltségvetésből hiányolnak, rávilágítsak arra, hogy mindezek honnan, milyen forrásból, hogyan tudnak megvalósulni. Először is a ramsari egyezményről, annak finanszírozásáról hadd ejtsek néhány szót, hiszen ennek az egyezménynek a feladatait az FMnek a közp onti személyi állományával és a munkatársain keresztüli munkaköri feladatként teljesítjük. Tehát minden évben megrendezzük a vizes élőhelyek világnapját, melynek a forrását a tárca biztosítja. Működtetjük a Magyar Ramsari Nemzeti Bizottságot, az abban szer eplő érdekképviseleti szervek tagjai - mint kutatóhelyek, egyetemek, civil szervezetek, gazdálkodók - ingyenesen, önkéntesen, társadalmi munkában végzik a feladataikat kiemelt eredményességgel. A nemzeti parki igazgatóságokkal kapcsolatosan hadd válaszolja k úgy, hogy a 2015. évi költségvetési támogatásuk megegyezik a 2014. évi támogatással, azonban a 2015. év során jelentősen befolyásolja több bevételi tényezőjüket a meghatározó források módosulása, az eddig részükre is elérhető agrártámogatások csökkenése, illetve elmaradása, a SAPS és az AKG. Az igazgatóságok eddig is minden pályázati lehetőséget kihasználtak, hogy saját bevételeiket tovább növeljék. A 201420as időszakban várhatóan a KEHOP- és a GINOPkonstrukciók keretében közel 50 milliárd forint forrá s áll majd rendelkezésre a természetvédelmi feladatok ellátására. A tárca mindent megtesz, hogy az általa meghirdetendő állattenyésztési támogatásokat az igazgatóságok maximálisan kihasználhassák, továbbá - amennyiben szükséges - saját tárcán belüli forrás átcsoportosításokat is végrehajthat. Itt szeretném megjegyezni, hogy Heringes képviselő asszony hiányolja a parlagfűakcióban meghirdetett és megállapodott pénzvisszafizetési forrásokat. Jelzem: az még a 2014es költségvetés keretében, idén megvalósul, nem visszük át a következő esztendőre, az RKIból most kerül átcsoportosításra, tehát a siker sokkal hamarabb érkezik, mint a következő költségvetés. Sallai R. Benedek képviselőtársam a CITES működtetéséhez is fűzött néhány észrevételt. A veszélyeztetett, vad on élő növények nemzetközi kereskedelmét szabályozó washingtoni egyezménynek Magyarország 1985 óta tagja. A régióban jelentős szerepünk van az állat- és növényfajok, a belőlük készített termékek kereskedelmében, ennek ellenőrzésében. A jogellenes eredetű s zállítmányok felderítésében hazánk mindig is és most is az élen jár. Szigorú hatósági ellenőrzési rendszert alakítottunk ki és működtetünk - vámszervek, rendőrség, környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek , amelyek hatékonyan képesek kiszűrni a z illegálisan forgalomba került állatokat, növényeket. A jogellenes cselekmények ellen a hatóságok megfelelő szigorral lépnek fel, és a cselekmény súlyával arányos szankciókat alkalmaznak. A tárca rendszeresen, évente több alkalommal képzi, továbbképzi az érintett hatóságok tisztségviselőit. Magyarország a vonatkozó európai uniós jogszabályok alakításában is aktívan részt vett, ugyanakkor nemzetközi szinten eddigi munkánk elismeréseként hazánkat 2013ban beválasztották az egyezmény állandó bizottságába is. Ezenkívül regionális szerepünket jól mutatja, hogy épp az idén nyertük meg egy Twinningprogram megvalósításának jogát Szerbiában, melyben a magyar szakemberek fél éven át képezték a szerb hatóságok szakembereit a területen. Meggyőződésem, hogy Magyarorszá g eddig is és most is mindent megtesz az egyezmény végrehajtása és a hatálya alá tartozó fajok védelme érdekében. A természetvédelem nincs mulasztásban a védett állatfajok okozta gazdasági károk enyhítésének kötelezettségében, mert rendelkezésre állnak a m eglévő jogi rendelkezések és a szükséges költségvetési fedezet is. A természet védelméről szóló törvény szabályozza a védett állatok kártételének megelőzését és a kárviselésre vonatkozó szabályokat is. A törvény szerint, amennyiben védett állat másnak kárt okozhat, a gazdálkodónak, az ingatlan tulajdonosának, használójának, vagyonkezelőjének feladata az esetleges kár megelőzése. A jogszabály alapján, ha a kártételt a gazdálkodó nem képes megelőzni, kérheti a természetvédelmi hatóság szakmai segítségét vagy a természetvédelmi hatóságon keresztül
