Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 21. péntek (30. szám) - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - RITTER IMRE nemzetiségi szószóló:
2227 RITTER IMRE nemzetiségi szószóló : Sehr geehrter Herr Vorsitzende, sehr geehrtes Parlament! Erlassen Sie mir bitte meine Rede mit einem Zitat von Johann Wolfgan g von Goethe zu beginnen. Er hat gesagt: „Toleranz sollte eigentlich nur eine vorübergehende Gesinnung sein: sie muß zur Anerkennung führen. Dulden heißt beleidigen.” Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Engedjék meg, hogy a hozzászólásomat egy Johann Wo lfgang von Goetheidézettel kezdjem, amely így hangzik: „A tolerancia csak egy átmeneti állapotot jelölhet, mely elismeréshez kell vezessen. Az elfogadás önmagában sértés.” Hadd fejtsem ki röviden Goethe idézetét nemzetiségi vonatkozásban! Az elfogadás, a tolerancia egy nemzetiség szemszögéből olyan, mintha csak megtűrnék, elviselnék a jelenlétüket. Holott évszázadokon keresztül tették hozzá tudásukat, munkájukat, tehetségüket az ország boldogulásához, amelyben éltek, s amelynek polgárai voltak. Ha kellett, életüket áldozták érte. Magyarországért. Az elfogadás tehát nem elég. Csak az elfogadás - önmagában sértés. Többet szeretnénk. Többet várunk. Elismerést. Az elismerésre őseink élete elégséges alapot ad, mi még dolgozunk érte. Az elismerés feltétele, alapj a a megismerés. Az elmúlt napokban itt a magyar parlamentben ezen a téren 25 év mulasztását próbáltuk legalább részlegesen pótolni, áttekintést adni a magyarországi nemzetiségek és szervezeteik tevékenységéről, életéről, nehézségeikről, lehetőségeikről. Sz ószóló kollégáim tudatosan törekedtek arra, hogy felszólalásuk valóban átfogó és hiteles tájékoztatás legyen, és bízom benne, hogy aki ezeket a felszólalásokat meghallgatta, közelebb került ahhoz, hogy a toleranciából megismerés, netán elismerés lehessen. Engedjék meg, hogy én most ezúttal elsődlegesen a 2015. évi központi költségvetésről szóló törvénytervezetre vonatkozóan adjak egy rövid összefoglaló áttekintést a Magyarországon élő nemzetiségeket érintő legfontosabb területekről. A nemzetiségi civil szer vezetek. Az áttekintést a nemzetiségi civil szervezetek pályázati támogatásával kezdem, hiszen ők a nemzetiségi kultúra, a nemzetiségi hagyományok, a nemzetiségi identitás letéteményesei. A nemzetiségi civil szervezetek működési, illetve programtámogatása 2014ben egyaránt 110 millió forint volt, ami 2002 óta, azaz 12 éve nem emelkedett. Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelőhöz 2013. és ’14. évben benyújtott érvényes pályázatok azt mutatják, hogy az igényelt jogos támogatások töredékét, mintegy egynegyedét le hetett csak megítélni, forráshiány miatt. A nemzetiségi anyanyelvi diáktáborokra biztosított 40 millió forintos keret még szűkösebb. Jellemző példaként: a jogos német pályázati igények alig 15 százaléka került elfogadásra, szintén forráshiány miatt. Az egy edi döntésű támogatások területe. A nemzetiségi bizottság üdvözli és köszönettel veszi, hogy a kormányközi nemzetiségi vegyes bizottságok révén több nemzetiségi közösség - horvát, szlovák, szlovén, szerb - jut rendszeresen támogatáshoz. Ugyanakkor változta tni kell azon a helyzeten, hogy a magyarországi nemzetiségek többsége esetében ez a lehetőség rendszerszerűen nem áll fenn, ezért erre külön forrás biztosítása szükséges, annál is inkább, mivel a nemzetiségi önkormányzatok által átvett nemzetiségi intézmén yek számának örömteli növekedésével az ez irányú jogos igények már jelentősen emelkedtek, és emelkedni fognak a jövőben is. Az országos nemzetiségi önkormányzatok. A szószóló kollégáim által már elmondott, rendkívül sokrétű és szerteágazó feladatokat ellát ó országos nemzetiségi önkormányzatok esetében az államháztartási jogszabályok 2008. évi változásai, a 2012. évi további törvényi változások, majd a 2014. évi államháztartási és számviteli átállás folyamatosan és tartósan megemelték a működési költségeket. Mindezek ellenére azonban az országos nemzetiségi önkormányzatok támogatása 2008 és 2010 között minimálisan, az elmúlt négy költségvetési évben pedig, éppen a törvényekkel előírt változások, többletfeladatok időszakában, egyáltalán nem növekedtek.
