Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 21. péntek (30. szám) - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz):
2224 emberek, a betegek a legtöbbet találkoznak a mindennapjaik során. Az egyik a gyógyszerellátás, a másik pedig az alapellátás ügyei. A gyógyszerellátásban és az alapellátásban évente több mint 100 millió orvosbeteg találkozás, és közel 60 millió gyógyszerészbeteg találkozás adja meg az alapját e két terület kiemelt jelentőségének, fontosságának. Nagyon örömteli az a kormányzati célkitűzés, hogy az egészségügyi ellátórendszert népegészségügyi szemlélettel kell átala kítani és tovább erősíteni. A mai napon több képviselőtársamtól is elhangzott, hogy mindenki aggódik gyermekei egészségéért, saját egészségéért, felelősen szeretne gondolkodni családja egészségéért. Kérem szépen, itt a nagy lehetőség, itt az ideje, hogy né pegészségügyi szemlélettel elkezdjük az egészségügyi ellátórendszert rendbe tenni. Ahhoz, hogy a népegészségügyi szemléletű ellátórendszer átalakításához hozzákezdjünk, ehhez kulcskérdés, hogy a rendszer alapjait, méghozzá az alapellátást meg tudjuk erősít eni. Ezt a következő években a kormányzat prioritásként kezeli. Az elmúlt négy évben is már jelentős előrelépések történtek, több körben is sikerült emelni a finanszírozást, amely a háziorvosok mellett a házi gyermekorvosokat, az iskolaorvosokat, a védőnők et és a területi ellátást végző fogorvosokat egyaránt érintette, a praxisváltó programmal pedig a fiatal háziorvosokat tudta a kormány segíteni. Ma már 26 százalékkal, sőt, ha a 2015ös költségvetési tervet nézzük, összesen már több mint 30 százalékkal töb b pénz jut az alapellátás finanszírozására, mint 2010ben. Ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy ez még nem elég, és tovább is kell lépnünk. Tehát olyan intézkedéseket kell hoznunk, amelyekkel az alapellátás a mostaninál szakmai és anyagi szempontból egyaránt megbecsültebb lesz. A 2015ös költségvetési tervezetben 10 milliárd forint többletpénz van már erre a célra, és kormányzati szándék, hogy a későbbiekben még több forrás álljon rendelkezésre, folytatódjék az alapellátás megerősítése 2016ban is. N agyon fontos cél lesz az is, hogy a háziorvosok a mostaninál magasabb szintű ellátást biztosítanak szorosan ehhez kapcsolódó népegészségügyi feladatokkal. Tehát a jövő átalakításában az alapellátásában részt vevő orvosoktól azt várjuk, hogy a törzsét, az a lapját adják a népegészségügyi ellátórendszer kialakításának, és ebben aktívan vegyenek részt. Vonzóvá kell tennünk a háziorvosi, védőnői pályát, és ehhez a jelenleginél is jobb személyi, anyagi és működési feltételeket kell teremteni. Ha az alapellátást e rősíteni tudjuk, azzal tudjuk tehermentesíteni a kórházainkat, szakrendelőinket, és ez egyértelműen a betegeknek, az orvosoknak és a költségvetésnek is egyaránt kedvező lesz. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha a gyógyszerügyeket nézzük, talán a legfontosabb kér dés, hogy a betegeknek milyen gyógyszerterhekkel kell szembenézniük, azaz milyen a támogatások rendszere. 20022010 között az egyes gyógyszertámogatási kulcsok csökkentésével jelentősen, 60 milliárd forinttal növekedtek a betegterhek a támogatott gyógyszer ek körében. (16.50) Például egyes olyan nagy népegészségügyi jelentőségű betegségek esetében rendszeresen szedett gyógyszereknél, mint a magas vérnyomás, a koleszterinszintcsökkentők, a térítési díj megduplázódott. Ezzel szemben az elmúlt években a gyógys zertámogatási rendszer átalakításának következtében a lakossági gyógyszerterhek 10 milliárd forinttal csökkentek. Nem tévedés, csökkentek. Mindezek mellett az elmúlt években lehetőség volt új gyógyszerek befogadására, többek között szív- és érrendszeri bet egségek, daganatos betegek, vírusos májgyulladás, sclerosis multiplex kezelése terén. Tehát a 2015. évi költségvetés a gyógyszertámogatás rendszerének a szükséges egyensúlyát biztosítja. Ha a közvetlen lakossági gyógyszerellátást nézzük, 2010ben a helyzet et gazdasági, szakmai és morális válság egyaránt jellemezte. Minden negyedik gyógyszertár veszteségesen működött. A patikaliberalizációval kialakult struktúra a népegészségügyi célkitűzések végrehajtására alkalmatlan volt. 2010től a kormány egy új gyógysz erellátó modell alapjait rakta le. Szükség is volt rá. A lakossági gyógyszerellátás ennek eredményeként újra az egészségügy része, a liberalizáció leállt,
