Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 21. péntek (30. szám) - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. MOLNÁR ÁGNES (Fidesz):
2199 részt vevők maguk is keresik a munkalehetőséget ahelye tt, hogy segélyeket vegyenek fel; a közmunkaprogramban részt vevők hasznos tevékenységet végeznek jellemzően; a közmunkaprogramban részt vevők gyakran termelőtevékenységeket végeznek - zöldségeket, gyümölcsöket termesztenek , nemcsak kötelező önkormányzat i feladatokat látnak el, hanem kvázi piaci szerepet is vállalnak így az önkormányzatokkal karöltve, hovatovább mármár a feldolgozópiacban is részt vesznek akkor a közmunkaprogramban részt vevők. Tehát van igény a közmunkaprogramra, és van igény a közmunka programnak a 2015ös költségvetésben való többlettámogatására. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK : Most visszatérünk az előre bejelentett felszólalókhoz, ennek értelmében Molnár Ágnes képviselő asszonynak adom meg a szót. DR. MOLNÁR ÁGNES ( Fidesz ): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az ország költségvetése ugyan egy évre szól, de úgy gondolom, hogy a folyamatok megismerése érdekében a 2015ös költségvetési törvényjavaslat vitájánál nem vonatkoztathatunk el a korábbi kor mányok tevékenységétől és az ebből fakadó hatásoktól. (Burány Sándor: Öt éve kormányoztok, Ági!) Nem mehetünk el szó nélkül amellett, hogy a 2010 előtti években a korábbi szocialista kormányok felelőtlen gazdálkodása az egészségügyben is súlyos károkat oko zott. (Dr. Rétvári Bence: Így van!) Engedjék meg, hogy ennek alátámasztására néhány tényadatot ismertessek. Az Egészségbiztosítási Alap egyenlege 20022010 között - két év kivételével - negatív volt, ráadásul három egymást követő évben a hiány a 300 milliá rd forintot is meghaladta. A 20022006os évek teljes egészségügyi alapot érintő hiánya 1226 milliárd forintot tett ki, ez mai áron számítva közel 2000 milliárd forint. Ez a döbbenetes adat óránként 45 millió forintot jelent, és azt is, tisztelt képviselőt ársaim, hogy az így felhalmozott hiány magasabb, mint a teljes egyéves magyar egészségügy költségvetése. A felelőtlen gazdálkodásnak köszönhetően a GDParányos államháztartási hiány 2006ra történelmi mélypontra süllyedt, és elérte a 9,4 százalékot; ez elk épzelhetetlenül magas adat. Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően egyébként a baloldali kormányoknak egyik évben sem sikerült teljesíteni a maastrichti 3 százalékos hiánycélt, ez viszont az Orbánkormánynak immár a harmadik évben sikerült. (Hisz ékeny Dezső: 201415ről beszélj!) (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Még egy fontos kiegészítés ehhez, ami jól mutatja az akkori szocialista szemléletet: az óriási hiány kialakulásához hozzájárult az a 2002es bé remelés, amelynek nem volt meg a fedezete, ezért ez tulajdonképpen nem volt más, mint pénzért vásárolt választási győzelem. Félreértés ne essék, a béremelésre szükség volt, azt azonban nem hitelből kellett volna megvalósítani, hanem úgy, ahogy az elmúlt né gy évben történt, tervszerűen, valódi forrásokra alapozva. A mostani kormányzat felelős gazdálkodásának köszönhetően az egészségbiztosítási kassza hiányát sikerült lépésről lépésre, fokozatosan csökkenteni. A hiányt a 2009es 149 milliárd, majd a 2010es 9 2 milliárd forintról 2013ra sikerült közel nullára csökkenteni, sőt idén, a szeptember végi adatok alapján az egyenleg már többletet mutat. Ráadásul mindezt úgy sikerült elérni, hogy közben az egészségügyben közel 100 ezer dolgozó bérét több lépcsőben eme ltük, bevezettük a rezidensek ösztöndíjrendszerét, stabilizáltuk a gyógyszerellátást, a népegészségügyi rendszer alapjait leraktuk, 22 új mentőállomást építünk, és további 60 korszerűsítése zajlik, 341 új mentőautót állítottunk munkába, 300 milliárd forint értékben fejlesztéseket indítottunk el, több körben hajtottunk végre konszolidációt a kórházaknál, s a finanszírozás emelésének köszönhetően jövőre az alapellátásra 2010hez képest már 30 százalékkal több pénz jut. (15.00)