Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 21. péntek (30. szám) - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET (LMP):
2193 (14.30) Ugyanakkor meg kell néznünk, a mérlegnek van egy másik serpenyője is, ami nem más, mint a befizetések. Ezt is meg kell említenünk, az uniós költségvetésbe fi zetendő hazai hozzájárulást, ami 295 milliárd forintot tesz ki. A számok itt is önmagukért beszélnek. Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a jövő évi költségvetés kapcsán még három tényezőt emeljek ki nagyon röviden: 1. az EU önerő alapot, 2. a he lyi önkormányzatok uniós fejlesztéseihez szükséges saját forrás kérdését, valamint 3., a határ menti területi együttműködés ügyét. Az eddigiekben is nagy segítséget jelentett az EU önerő alap, jövőre 26 milliárd forintot irányoz elő. Ennek tehát a fő célja az, hogy az európai regionális fejlesztési alapból és a kohéziós alapból támogatásban részesülő állami kedvezményezettek önerejéhez tudjon támogatást nyújtani. Mindig az önerő volt a legnagyobb akadályozója egyébként az uniós pénzek lehívásának. A második : az önkormányzatok és a társulásaik európai uniós fejlesztési pályázatai sajátforráskiegészítésének támogatására pedig 16,9 milliárd forint áll rendelkezésre. Itt is nagyon sokszor problémát jelentett az önkormányzatoknál az önerő kérdése, amiért végül i s nagy nehezen mindig az állam próbált meg jótállni. Végül a határ menti területi együttműködés kapcsán a magyarromán, illetve a magyarszlovák viszonylatban a legintenzívebb a kooperáció. Csupán e két relációban mintegy 10 milliárd forint áll jövő re rendelkezésre. Szeretném hangsúlyozni, hogy ennek konkrét megvalósulása a határ mindkét oldalán érezhető, és ezért fontos ennek a költségvetésben való szereplése. Hölgyeim és Uraim! Úgy hiszem, hogy valóban ez a költségvetés az európai uniós pályázatok költségvetése is lesz. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK : Most Schmuck Erzsébet képviselő asszonynak adom meg a szót. SCHMUCK ERZSÉBET ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A költségve tés egy kormány gazdaság- és társadalompolitikájának az összefoglalója. Ezt mondta tegnap Varga Mihály miniszter úr (Dr. Rétvári Bence: Vagy tegnapelőtt.) a felvezetőjében, és ezt mi is így gondoljuk. A kérdés persze az, hogy milyen szempontok szerint ítél ünk meg egy gazdaság- és társadalompolitikát. Nézzük meg először az önök vállalásai szerint! A Széll Kálmántervben önök összefoglalták a 20112015. évi fő célkitűzéseiket és fő programjaikat. De mi történt ez alatt a négy év alatt? Azt ígérték, azt mondtá k, hogy 1,5 százalék lesz a költségvetési hiány, 65 százalékra csökken az adósság. Azt már tudjuk, hogy ez nem így lesz, és ezek nem teljesülnek. A takarékos állami gazdálkodás sem valósult meg, sokkal többet költ magára az állam, mint 2010ben. Bár a szoc iális és nyugdíjrendszeren már akkor is szorítani akartak, ezt azonban túlteljesítették, 132 milliárddal többet vontak ki. Az oktatási kiadások 5,8 százalékról 4,7 százalékra csökkentek. Ez önmagában 350 milliárd forintos megszorítást jelent. Magyarul: nem sikerült elérni azt a pénzügyi stabilitást - alacsony költségvetési hiány és csökkenő adósság , amit terveztek, miközben mégis durva megszorítások voltak, amelyek tovább élnek a jelenlegi költségvetési tervezetben is. Minek köszönhető ez? Miért nem csökk en például az adósság, miközben a hiányt azért kínkeservvel 3 százalék alá szorították? Ennek egy mondatban az oka: kudarcot vallott a kormány gazdaságpolitikája, alapjaiban bukott meg. De megnézhetjük az egyes elemeket is. A kormány legnagyobb kudarca az adósság szinten maradása. Eltapsoltak 3000 milliárd forintnyi nyugdíjmegtakarítást, ezzel egyébként implicit adósságot csináltak, megszorítások sorozatát hajtották végre, az adósság mégsem csökkent.
