Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 21. péntek (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések ... - ELNÖK: - DR. VEJKEY IMRE,
2148 is, hogy a hitelnyújtó álta l alkalmazható kamat, kamatfelár mértéke miképpen igazodjon annak felső határához. A törvényjavaslat hatálya kiterjed azon még fennálló fogyasztói hitel, kölcsön és pénzügyi lízingszerződésekre, amelyekre vonatkozóan a pénzügyi intézményeket a Kúriának a p énzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló törvény alapján és az abban foglaltak szerint elszámolási és adott esetben visszatérítési kötelezettség is terhel. A törvén yjavaslat hatálya ezenkívül a még nem rendezett tartozásállomány forintosítása tekintetében kiterjed azokra a felmondott fogyasztói hitelszerződések alapján fennálló tartozásokra is, amelyeket még nem vezettek ki a pénzügyi intézmények a számviteli nyilván tartásból, hiszen a forintosítás ezen hiteladósok tekintetében is meg tudja akadályozni a tartozásállomány árfolyamkockázat miatti további növekedését. A törvényjavaslat hatálya nem terjed ki a hitelállományhoz, fizetési számlához kapcsolódó, valamint az á llami kamattámogatással nyújtott lakáscélú, forintalapú hitelviszonyokra, hiszen ezekre a szerződésekre a 2014. évi XXVIII. törvény hatálya sem terjed ki. A törvényjavaslat elsődleges célja, hogy a jövőre nézve megszüntesse a fogyasztókat terhelő árfolyamk ockázatot, tehát a deviza- vagy devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződések tekintetében a pénzügyi intézmények kötelesek lesznek a törvényjavaslatban meghatározott feltételekkel, határidővel és az ott részletezett eljárási rend szerint a teljes tartozást fo rintkövetelésre átváltani. A törvényjavaslat célja, hogy a fogyasztók részére az összes körülmény mérlegelésével a legkedvezőbb pénzügyi feltételek kerüljenek rögzítésre. A pénzügyi intézmény feladata a szerződések módosulásával és az ügyletek értékesítésé vel kapcsolatos teendők ellátása. Ezekre tekintettel az ügyfeleknek külön díjat, költségtérítést nem számíthatnak fel. A forintra átváltási kötelezettség a deviza- vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsönszerződésekre terjed ki. A törvényjavaslat érte lmében a fogyasztói jelzálogkölcsönszerződésekre meghatározott szabályokat az ingatlanra vonatkozó pénzügyi lízingszerződésekre is alkalmazni kell. Az átváltási árfolyam meghatározása során nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a Kúria jogegységi döntése arra a következtetésre jutott, hogy az árfolyamkockázat az érvényes szerződések esetén a hiteladóst terheli. A deviza- és devizaalapú hitelek kamata mindig is jóval alacsonyabb volt, mint az ugyanabban az időpontban azonos hitelcélra nyújtott forinthitele ké. Minderre tekintettel azt is szem előtt kell tartani, hogy a forinthitelesek ne kerüljenek méltánytalanul hátrányos helyzetbe a deviza, illetve devizaalapú hitelek adósaihoz képest. A törvényjavaslat rögzített, forintosításra irányuló árfolyamok ezt a szempontot is érvényesítik. A deviza- és devizaalapú hiteleseket a pénzügyi intézmények elszámoltatása és a hiteltartozások forintosítása egyértelműen kedvezően fogja érinteni, elősegítve ezzel fizetési képességük megőrzését. Említést érdemel azonban, hogy a fogyasztót a törvényjavaslat értelmében megilleti az a jog, hogy a forintra történő átváltás mellőzését kezdeményezze a törvényjavaslatban felsorolt körülmények fennállása esetén, mérlegelve az ezzel járó előnyöket, de a jövőbeli, előre nem látható, nem becsülhető, további súlyos kockázatokat is. Azok a lakossági csoportok élhetnek ezzel a lehetőséggel, amelyeknek rendszeres jövedelmük van devizában, jövedelmük alapján a jövedelemarányos törlesztőrészlet és hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló új szabályok alapján is jogosultak lennének devizaalapú kölcsönt felvenni hazai pénzügyi intézményektől, vagy a deviza, illetve devizaalapú jelzálogkölcsönből hátralévő futamidő már rövid, illetve a forintra váltás és az azzal járó kamatkondíciók az ő esetük ben az induló kamatnál magasabb kamattal járó forinthitelkonstrukciókat eredményeznének. Ezek az esetkörök azok, ahol a jogalkotó racionálisnak tartja a hiteladósok számára a döntési lehetőséget a törvényjavaslatban megadni. A forintra történő átváltás az említett lakossági csoportnál tehát nem lesz kötelező, azaz ezek a hiteladósok továbbra is törleszthetnek devizában, illetve devizaalapú hiteljogviszonyban maradhatnak saját elhatározásuk szerint. Azon hiteladósok számára,
