Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 21. péntek (30. szám) - Az ülésnap megnyitása - A fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, valamint az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések ... - GELENCSÉR ATTILA jegyző: - ELNÖK: - DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ igazságügyi miniszter, a napirendi pont előadója:
2129 forintosítás, leszámítva azt az esetet, ha az in duló kamatszint a fogyasztó számára kedvezőtlenebb, mint ami a forintosítás előtt volt. A törvényjavaslat tehát - meghatározott feltételek teljesülése esetén - ebben a körben is biztosítja a fogyasztók számára a választás lehetőségét. A törvényjavaslat egy másik fontos feladata az elszámolással érintett fogyasztói hitelszerződéseknél az új, tisztességes szerződéses feltételekre történő áttérés szabályozása. A törvényjavaslat erre tekintettel nemcsak a fogyasztói hiteltartozások forintosítását szabályozza, h anem a forintosítás utáni induló kamatszintet is rendezi. Emellett meghatározza azokat a sajátos szabályokat, amelyek a szerződésmódosításkor a fogyasztók érdekeit védik. A törvényjavaslat a fogyasztók részére az összes körülmény mérlegelésével a legkedvez őbb pénzügyi feltételeket rögzíti. Az egyedi szerződések a törvény erejénél fogva módosulnak. A jogalkotónak a szerződések tömegébe történő ilyen jellegű beavatkozásra bizonyos rendkívüli helyzetekben alkotmányos lehetősége, kötelezettsége is van. Ennek fe ltételeit az Alkotmánybíróság már idézett határozatának különböző pontjai is rögzítik. Eszerint a jogalkotó akkor jogosult a fennálló és tartós szerződési jogviszonyokat módosítani, ha a szerződéskötést követően bekövetkező lényeges körülményváltozás társa dalmi méretű, vagyis a szerződések nagy tömegét érinti. A szerződésekbe történő törvényi beavatkozás előkészítése során törekedtünk arra, hogy az alkalmazott szabályozás mindenben megfeleljen a szükségesség és arányosság alkotmányos követelményeinek. A dev izahitelek forintosítása egy olyan legitim alkotmányos cél, amely megfelel az Alkotmánybíróság határozatában foglalt követelményeknek. Ennek alapján a törvény állapítja meg a forintosítással érintett szerződések új feltételeit. Az új szerződéses feltételek közül is kiemelkedik az átváltási árfolyam és az átváltás utáni induló kamatszint meghatározása. Tisztában vagyok azzal, hogy az átváltási árfolyam meghatározása vitákat váltott ki. A kormányt azonban az árfolyam vonatkozásában egyrészt az Alkotmánybírósá g 8/2014es határozata, másrészt a Kúria két devizahiteles jogegységi döntése is köti. Ennek alapján ugyanis az árfolyamkockázat az adósokat terheli. Nagy a jelentősége emellett az Alkotmánybíróság azon megállapításának is, miszerint a törvényi úton történ ő szerződésmódosításnak - amenynyire lehetséges - mindkét fél méltányos érdekeit figyelembe kell vennie, vagyis az ilyen szerződésmódosításnak is érdekegyensúlyra kell törekednie a megváltozott körülmények mellett. (9.30) Mindebből a kormányra az a kötel ezettség hárult, hogy piaci vagy piac közeli átváltási árfolyamot határozzon meg. Ellenkező esetben ugyanis fennállna a veszélye annak, hogy nemzetközi bírói fórumok előtt a magyar állam a bankokkal szemben pert veszítene, és magának a jogszabálynak az alk otmányosságával kapcsolatosan is kétely merülhetne fel. Ennek elkerülése érdekében állapodott meg a Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Bankszövetséggel az átváltási árfolyamról a kormány megbízása alapján. A törvény által módosuló szerződések másik lény eges eleme az induló kamatszint meghatározása. A törvényjavaslat ebben a vonatkozásban is az ügyfelek számára legkedvezőbb megoldást rögzíti. Ezzel kapcsolatban arra is utalni kell, hogy a deviza- és devizaalapú hitelek kamata egészen a közelmúltig jóval a lacsonyabb volt, mint az ugyanabban az időpontban azonos célra nyújtott forinthiteleké. Minderre tekintettel azt is szem előtt kellett tartani, hogy a forinthitelesek ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe a deviza, illetve a devizaalapú hitelek adósaihoz k épest. A törvényjavaslatban rögzített kamatszintek ezt a szempontot is érvényesítik. A pénzügyi intézmények feladata lesz a szerződések módosulásával és az ügyfelek értesítésével kapcsolatos teendők ellátása, ezekre tekintettel az ügyfeleknek külön díjakat , költségeket nem számíthatnak fel. Fontos azt is kiemelni, hogy a törvényjavaslat értelmében a fogyasztót bizonyos esetekben, az önkéntes döntéshozatal jegyében, választási lehetőség illeti meg arra nézve, hogy a forintra történő átváltás mellőzését kérje . Azok a lakossági csoportok is élhetnek ezzel a lehetőséggel, amelyeknek a rendszeres jövedelem devizában van, és jövedelmük alapján, a ma hatályos szabályok alapján is jogosultak lennének devizaalapú kölcsönt felvenni.
