Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 20. csütörtök (29. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik):
2105 minisztériumnál; mi úgy gondoljuk, hogy sokkal fontosabb erre költeni, mint stadionokra. Ezt már elmondtam a vita során, szívesebben látunk fűtött focipályákon tébláboló focisták helyett fűtött kórtermek ben gyorsan lábadozó betegeket. Tehát nagy a különbség, és nincs mese: pénz kell az egészségügyre. És hogy ezt a koncepciót felvázoljam önöknek, először távolról közelítünk, majd aztán utána belemegyünk bizonyos részletekbe is. Távolról közelítve a legfőbb probléma az - és ezt már említettem , hogy pénz kell. Magyarország ugye az egészségügyi kiadások terén a GDPhez viszonyítottan kiugróan rosszul teljesít, méghozzá akár a visegrádi országokat, akár az OECDátlagot nézzük. Magyarországnak van mit ledolgoz ni ezen a téren, de van mit ledolgoznia az életpályamodell területén is. Önök mindvégig az egészségügyi életpálya területén arról beszéltek 2010 óta, hogy meg fog valósulni, hogy elindítják. 2011ben ezt megismételték, majd 2011től jött egy hatalmas nagy csend, és közben mind a Magyar Orvosi Kamara és különböző szövetségi szervezetek jelezték folyamatosan, hogy szükség van az elindítására, folytatására, és nemcsak egyéni akciókra, hogy egyegy kiemelt területen - mint például majd most a háziorvosoknál vag y korábban például a rezidenseknél - bizonyos korrekciókat tesznek. Komplexen az egészségügyi életpályamodellel nem lehet várni, márpedig az önök államtitkára egy legutolsó konferencián azt mondta - és ez egybevágott a költségvetésben haszná lt terminológiával , hogy egy dologban bízhatnak 2015re az egészségügyben dolgozók: számíthatnak a kormányra. Hát nem mindegy, hogy milyen irányban számíthatnak a kormányra: hogy semmit nem fog tenni az ő irányukban, vagy hogy egyáltalán el fogjae indít ani az életpályamodellt. De az államtitkár úr lelőtte a poént, mert azt mondta, hogy majd 2016ban sor kerülhet arra is, hogy az életpályamodellt el fogják indítani. Ehhez képest, úgy tűnik, el fog addigra telni hat év olyan kormányzás, amelyben önök nem t ettek ebben az irányban semmit. A másik, ami igazán fontos - és még távolabbra nézve ez szintén az egészségügyben egy fontos terület , ez a népegészségügyi feladatok, ugyanis elsődleges feladatunk az egészségmegőrzés. Üdvözölendő, hogy ebbe az irányba önö k is elmozdultak, és ezt fontosnak tartják, azonban a Jobbik egységes álláspontja az, hogy sokkal több fejlődnivalónk van ezen a területen, hiszen ha erre a területre koncentrálunk, akkor sokkal kevesebb kiadás fog minket terhelni a kórházakban, és sokkal kevesebb lesz, amit reparálni kell az emberek egészségében. A másik a munkaerő és az emberi erőforrás kérdése. Ezt is mindenki felismerte, csak nagyon kevesen tudnak tenni, és úgy tűnik, önök sem tesznek ebben az irányban, méghozzá abban, hogy hogyan tarts uk itthon azokat a dolgozókat, akik az egészségügyből menekülnek és el akarnak menni. És erre megint csak az lehet - és akkor visszacsatolunk az elejére , hogy több pénz kell, több forrás kell, méghozzá hitelesen kell ezeket a forrásokat nyújtani, és alsó hangon nyugodtan kiszámolhatjuk ennek az életpályamodellnek és az itthon tartásnak a költségeit: ha egy pedagóguséletpályamodellre 150 milliárd forintra van szükség, az egészségügyi dolgozókra, ami egy közel 200 ezer fős dolgozói létszámot jelent, minden képpen hasonló összegre van szükség. Így a Jobbik javaslatai is ebbe az irányba fognak majd mutatni, hogy valahol el kell kezdeni, és erre fogunk olyan javaslatokat tenni önöknek, hogy menjünk el egy olyan irányba, hogy ezt emeljük meg. Azonban a legfontos abbakat úgymond csak példálózóan sorrendbe szedve, hogy mely területeken kellene emelni mindenképpen, és milyen javaslataink vannak: Az egyik: az egészségügyi működőképesség fenntartása érdekében, a várólisták csökkentésére vagy a kórházi halmozódó tartozá sok lefaragására szintén fogunk előirányozni olyan javaslatokat, olyan emeléseket, amelyeket, úgy tűnik, a kormány nem elegendően vagy nem megfelelő mértékben irányzott elő. De a mentésben részt vevőket is igyekszünk segíteni, méghozzá úgy, hogy a mentés t árgyi feltételeit, illetve a személyi feltételeit is szintén az emelendő tételek közé soroljuk. Szintén nagyon fontos, kevesen tudnak róla, hogy az Országos Vérellátó Szolgálat a nevén túli feladatkörön túl mindenképpen foglalkozik - és ez az egyik legfont osabb - a donációval, illetve a nemzetközi donációs és recipiens viszonyokkal. Ebben a témakörben a legfontosabb az, hogy ha nem