Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 20. csütörtök (29. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - BANAI PÉTER BENŐ nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
2097 A magyar gazdaság sérülékenységét az is okozta, hogy nemcsak a lakosság, nemcsak az állam, az önkormányzatok, hanem bizony a vállalati szektor is eladósodott volt, és jelentős részben devizában. Ez az egész gazdaság sérülékenységét növelte, tehát nemcsak egyéni problémáról van szó, egy nagyon súlyos egyéni problémáról, hanem súlyos makrogazdasági problémáról is. Na, ezt a problémát, én úgy gondolom, hogy a kormány bátor lépésekkel kezelte, olyan lépésekkel, amelyeket sok már ország nem tett meg, nem mert meglépni. Az Európai Unió országaiban is látunk más tagállamokat, ahol a devizahitelezés probléma volt, és el k ell mondjam, hogy sokszor ugyan nem hivatalosan, de más országok tisztviselői megdicsérik a magyar kormányzatot, megdicsérik Magyarországot annak tekintetében, hogy mert lépni ebben az igen nehéz kérdésben, és azt gondolom, hogy a banki elszámoltatás költs égvetése, a fair bankoknak a rendszere 2015ben lezárja azt a folyamatot, amelyet 2010ben a kormány elkezdett. Ismét számos számítás támasztja alá, hogy a fair bankok rendszerében 10001100 milliárd forintnyi forrás jut vissza az ügyfelekhez, ez az összeg jelenik meg a lakosságnál. Ha csak ezt az egy utolsó lépést említem, akkor azt gondolom, hogy Magyarország, a kormányzat, az Országgyűlés sokat tett és sokat tesz annak érdekében, hogy végképp lezárjuk ezt a problémás időszakot. Ami azt illeti, hogy a lak ásteremtési kérdés és a devizahitelesek problémájának megoldása hogyan kapcsolható össze, a képviselő úr kiemelt egy elemet, a Nemzeti Eszközkezelő rendszerét. A képviselő úr azt említette, hogy az arcátlanság magasiskolája az, amikor a devizahitelesek pro blémájának kezeléseképp sikerként vagy pozitív lépésként aposztrofálja a kormányzat a Nemzeti Eszközkezelő működését. Képviselő Úr! Én azt gondolom, hogy azok a családok, amelyek megtarthatták otthonukat, amelyek nem az utcára kerültek, hanem a lakásukat t ovábbra is használhatják - igen, bérlőként, és nem az utcán vannak , azok ezt a programot inkább pozitívumként értékelik, mint negatívumként. Mi lett volna akkor, hogyha ezt az intézkedést nem vezeti be Magyarország? Az történt volna, hogy ezek az emberek az utcára kerülnek, tényszerűen ez a helyzet. Ami pedig a lakáspiac élénkülését, illetőleg a kormányzati intézkedéseket illeti, én maximálisan egyetértek a képviselő úrral abban, hogy szükség van intézkedésekre, pont ezt tartalmazza a jövő évi költségveté si törvényjavaslat a sokszor emlegetett családi otthonteremtési programmal, ami, abban bízom, hogy mind a lakáspiac kérdéseiben érdemi segítséget tud biztosítani, mind a gyermekvállalás tekintetében pozitív lépés lesz a jövő év közepétől. Ez ismét egy olya n tétel, amellyel a jövő évi költségvetési törvényjavaslat számol. De ami a lakásteremtést illeti, az otthonteremtést, illetőleg a lakásszerzés megkönnyítését illeti, nemcsak a Nemzeti Eszközkezelő intézményét, nemcsak az otthonteremtési programot kell hog y kiemeljem, hanem a lakástámogatások rendszerében a kamatfizetési kötelezettség vagy teher csökkenését is. A tegnapi napon az egyik szocialista képviselő azt emelte ki, hogy vannak olyan előirányzatok, lakástámogatási előirányzatok, ahol csökkennek. Igen, azért, mert a jegybanki alapkamat és a kereskedelmi banki kamatok csökkennek. Azoknak a hiteleseknek, akik forrást vettek föl lakásszerzés érdekében, most már, hál’ istennek, kevesebb kamatot kell fizetni azért, igen, képviselő asszony, mert ez egy felelő s gazdaságpolitika, felelős költségvetés, amelyet a kormány elkészített és a tisztelt Országgyűlés elé beterjesztett. Ez is eredményezte azt, hogy az államadósság finanszírozása most már olcsóbb, mert elhiszik a Magyarországon befektetők, elhiszik az állam papírt vásárlók, hogy a magyar állam képes visszafizetni az adósságát. (19.40) Képviselő asszony, nem mindig volt ez így. Emlékezhetünk olyan időszakra, amikor senki nem volt hajlandó Magyarországot hitelezni, csak nemzetkö zi szervezetek. Nézzük meg, hogy milyen kamatköltséget fizettünk utána!
