Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 20. csütörtök (29. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
2092 munkát végezve, és örülnek, hogy van munkájuk. Az, hogy a többmilliós bankárfizetések felfelé húzzák az átlagot, az nem jelenti azt, hogy ez igaz Magyarországon. És a kormánypárti képviselők, államtitkárok figyelmében javaslom: lehet itt a szocpollal játszadozni, további százalékos alapú kedvezményeket adni, de akinek nincsen 16 millió forintja egy lakásra, annak 12, 5 sem lesz. Az egyetlen járható út és rendszer az lenne, hogy a bérlakásállomány és új típusú bérlakások építésével, kivitelezésével jussunk el oda, hogy a magyar fiatalok jóval a piaci árak alatt beköltözhessenek egy bérlakásba, azt kipróbálhassák, és abb an az esetben, ha a társadalmi együttélés legalapvetőbb normáit be tudják tartani, márpedig állítom, hogy a többség be tudja ezeket tartani, akkor a bérleti díjuk egy idő után alakuljon át egy önkéntes, akár nevezzük úgy, hogy törlesztőrészletté, de a lény eg az, hogy egypár év, tehát kiszámítható időtáv után váljon a tulajdonukká az az ingatlan. Ez egy jól kipróbált, működő rendszer. Igen, az osztrák bérlakásépítési program egyes elemeit is magában foglalja, de az biztos, hogy ezáltal a magyar gazdaságnak i s tőkeinjekciót adunk, hiszen az építőipar mellett további négyöt gazdasági ágazat lenne bevonható, felpörgethető, és még egyszer mondom: központi anyagbeszerzéssel, a magyar tulajdonú cégek, kivitelezők bevonásával hatalmas eredményeket lehetne majdhogyn em önerőből elérni. Az biztos, hogy az ebbe a rendszerbe bepörgetett forintok pár éven belül visszatérnének. Emellett növelhetnénk tovább a gyermekvállalási hajlandóságot azáltal, hogy lenne tér a gyermekvállaláshoz, lassíthatnánk a kivándorlást. Márpedig ennél fontosabb célok egy költségvetés kapcsán nem fogalmazhatók meg, mint a kivándorlás lassítása és a drámai népességfogyás lassítása, megállítása vagy megfordítása. Ehhez képest elképesztő a kormányzatnak nemcsak a reakciója, de a költségvetésben letett cselekvési terve is. Vágó Sebestyén képviselőtársam volt az, aki egy írásbeli kérdést foganatosított a Nemzetgazdasági Minisztérium felé, ahol föltette a kérdést, hogy bérlakásfronton mégiscsak mit tervez a kormányzat. Mi volt az arcpirító válasz erre? Az , hogy az úgynevezett Nemzeti Eszközkezelőn keresztül a kormányzat a legnagyobb bérlakásállománynövelő programot hajtotta végre az utóbbi időben. Tehát a kormányzat nem arról beszélt, hogy költségvetési soron hány új bérlakást kíván emelni, hogy kívánja a fiatalok helyzetét megkönnyíteni, hanem bérlakásként mutogat azokra az ingatlanokra, amelyeket a jórészt önhibájukon kívül fizetőképtelenné vált magyar emberektől elvettek, a bank segédletével - idézőjelben - állami tulajdonba vontak, és az eredeti tulajd onosok visszabérelhetik a saját ingatlanukat. Ezt önök elnevezik bérlakásnak. Ez az arcátlanság magasiskolája, és amennyiben egy kormány ezt megtűri, akkor magáról állít ki szegénységi bizonyítványt. Volt otthonteremtési sor az előző költségvetésekben is. Mit tartalmazott ez? Jelesül az árfolyamgát 2.0ásoknak az állami lábát, az állami kiigazítását, de ebből egyetlen árva bérlakás nem épült Magyarországon, és önök tétlenül, tehetlenül szemlélik azt, hogy több százezer ember elhagyta ezt az országot. Nem ak arok belemenni a számokkal való játszadozásba, van itt félmilliós becslés is, egy nagyon visszafogott háromszázakárhánytízezres KSHs becslés. Azt leszögezhetjük, hogy az önök regnálása alatt több százezer, jelesül és jellemzően magyar fiatal ember úgy go ndolta, hogy ebben az országban nem tud vagy nem lehet megmaradni. Az, hogy ebben a költségvetésben ebből egy büdös szó nem tükröződik, hogy programszinten sem jelenik meg, hogy hogyan hívják haza azt a pár tízezer embert, akit most még haza lehetne közülü k hívni; az sem jelenik meg, hogy az itt lévő és a kivándorlás gondolatával kacérkodókat hogyan lehet itthon tartani, ez egészen elképesztő. Dübörgő gazdaságról vizionálnak képeket, miközben Magyarország regionális szinten is elképesztő zuhanáson megy kere sztül. Azt látjuk, hogy mintegy 280 milliárd forinttal megnövelik ebben a költségvetésben az adókból és járulékokból várható befizetések szintjét, 158 milliárddal az áfabevételi várakozásokat, és 400 milliárdos nagyságrendje van a pénzügyi szektor úgynevez ett különadóinak, amelyekről eddig tételesen kiderült, hogy vagy teljes egészében vagy a teljes volumennél magasabb mértékben hárították át azt a magyar polgárokra, az érintettekre; egy elképesztően túladóztatott gazdasági szerkezetben, ahol
