Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 20. csütörtök (29. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - TELEKI LÁSZLÓ (MSZP):
2069 hogy ha ma valaki adót fizet, akkor ilyen számokat szeretne látni, hogy abból az ösztöndíjrendszerből, amit lehet látni, akár a MACIKA Útravalóösztöndíjában, akár egyéb más ösztöndíjban, hogy lássuk ezt a képet, lássunk tisztán, hogy tudjunk kellőképpen a társadalom felé is nyitni, hogy a magyarországi romák nem azt akarják, hogy eltartottak legyenek, hanem tanulni szeretnének, és ehhez adjuk meg a lehetőséget az adófizetőknek is és a romáknak is, hogy tudjanak tanulni. A következő a foglalkoztatás. Az elmúlt időszakban önök nagyon sokszor említették, hogy a közfoglalkoztatás mennyire fontos. Én magam is nagyon fonto snak tartom, sőt kiemelendőnek, mert vannak olyan térségek és vannak olyan helyzetben élők, akiknek nincs más lehetőségük, mint a közfoglalkoztatás lehetősége. Viszont nem látom a másik oldalát itt sem a költségvetésben, hogy az elsődleges munkaerőpiacra h ogy tudjuk visszaintegrálni, nem is integrálni, hanem juttatni inkább azokat, akik szeretnének oda eljutni. Mondok egy példát, hogy érzékeltessem. Nagyon sok roma fiatal van, aki most kint van az utcán, és azt lehet mondani, hogy szakmunkás végzettséggel v agy érettségivel vagy akár felsőfokú végzettséggel közfoglalkoztatásba van beintegrálva. Én azt gondolom, hogy azok a kis- és középvállalkozások, amelyek akár európai uniós forrásokból, akár hazai forrásokból kapnak támogatást, lehessen elérni, akár adóked vezménnyel és egyéb más dologgal kapjanak lehetőséget arra, hogy hátrányos helyzetűeket és ezen belül romákat foglalkoztassanak. Akkor lehetne azt látni és érzékelni, hogy nem akarják bent tartani egy olyan csapdában ezeket a hátrányos helyzetűeket és ezen belül a romákat, akik a közfoglalkoztatásban vannak, és nem több generációra akarják bent tartani ebben a rendszerben, hanem kitörési lehetőséget próbálnak meg adni az ő számukra is. Ezt a másik lábát, hogy a tartós foglalkoztatásba hogy tudjuk beintegrál ni őket, azt viszont ebből a költségvetésből nem látom, és nem látható. A lakhatási problémáról csak nagyon keveset szeretnék beszélni. Én azt gondolom, hogy önök leginkább a települési önkormányzatokra próbálják meg ráhárítani a lakáshelyzet megoldását. É s itt megint nem látom az önkormányzatoknak nyújtott segítséget, hogy például az önkormányzati bérlakásokhoz, akár a felújítási részéhez, akár pedig a megvásárlás területén, hogy megvásároljanak lakásokat, hogy az önkormányzat minél több lakást tudjon az ö nkormányzati rendszerből kiosztani. Mert azt látom, hogy itt teljes piacbeállás van, ami azt jelenti, hogy az önkormányzati lakások száma nem bővül, viszont az igények sokkal magasabbak, mint voltak az elmúlt négyöt évben. Ezért tehát, azt gondolom, hogy az önkormányzatokat nem kellene egy olyan helyzetbe hozni, hogy nem segítjük őket ahhoz, hogy a településen élők lakhatási helyzetén tudjanak változtatni. De idetartozik újra a romaügy egy részében. Nagyon sokszor, 2005től folyamatosan azt mondtuk, hogy a romatelepek felszámolása egy fontos stratégiai szempont a magyar kormányok számára, és ennek a kormánynak a számára is fontos stratégiai szempont, viszont ebben a költségvetésben, ami a 2015ös költségvetési év, nem látom az esélyét annak, hogy azon a köz el 600650 cigánytelepen, amely ma még van Magyarországon - és ez mintegy 120 ezer embert érint , nyújt valamilyen segítséget az itt élőknek. Mert tisztán és világosan látszik az, hogy annak a 120 ezer embernek, aki a telepeken él, azoknak nincsen sem fog lalkoztatási, sem oktatási, sem egészségügyi kitörési pontjuk, mert azért halnak meg ott a roma emberek többnyire 354045 éves korban, mert az az életforma, amiben ott élnek, az tovább nem tartható. Ebből adódóan, én azt gondolom, hogy felelőssége van a k ormánynak, hogy mit szeretne tenni azzal a 120 ezer emberrel, aki a cigánytelepeken él, hogy akare és kíváne változtatni a sorsukon, mert a 2015ös költségvetési évben ezt az összeget nem látom, hogy ebből valamit is tennének. Végül: sok minden lenne a k öltségvetéshez, de nagyon fájó pont a magyarországi romáknak szintén, hogy a közel 600 ezer romának volt lehetősége egy időben arra, hogy a célzott média is rendelkezésére álljon. Most sem írott sajtója nincs a romatársadalomnak, sem pedig rádiója, ami vol t ugye Budapesten, habár nem az állami rádió volt, de a Rádió Cre gondolok, ami egyébként magánrádió volt, de az állam mindig támogatta, ezt is megszüntették önök az elmúlt kormányzati időszakban; sem a televízióban nem látjuk úgy a kisebbségeket, mint ah ogy kellene.