Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 20. csütörtök (29. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ZSIGÓ RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - IKOTITY ISTVÁN (LMP):
2058 Tisztelt Országgyűlés! Most pedig megadom a szót Zsigó Róbert államtitkár úrnak, a Földművelésügyi Minisztérium részéről. ZSIG Ó RÓBERT földművelésügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy egy rövid hozzászólást tegyek, kímélve a frakció idejét, csatlakozva Simicskó államtitkár úrhoz. A sportszerűség jegyéb en nem minősítem az előttem a mezőgazdasággal foglalkozó hozzászólásokat, csak néhány dolgot szeretnék emlékeztetőül, illetve a mostani költségvetéssel kapcsolatban mondani. Emlékeztetni szeretnék mindenkit arra, hogy 2002 és 2010 között, a GyurcsányBajna ikorszakban mégiscsak az történt az agráriummal kapcsolatban, hogy a gazdákat elszegényítették, az élelmiszergazdaságot kiszolgáltatottá tették multinacionális érdekeknek, és a vidék versenyképességét pedig megszüntették. Ha megnézik, képviselőtársaim, mi ndkét oldalon a most vitára bocsátott költségvetést, akkor ebben a költségvetésben olyan támogatások szerepelnek, amelyek támogatják az állattenyésztést, a zöldséggyümölcs termesztést, az élelmiszeralapanyagfeldolgozást, amely mindmind olyan támogatás ( Gőgös Zoltán: Ez mind volt korábban is! Az összes!) , mindmind olyan támogatás, amely a vidék versenyképességét segítheti, munkahelyeket tud teremteni, a fiataloknak életteret tud biztosítani vidéken, és azt gondolom, hogy nemcsak a vidéki településeknek, hanem az egész országnak, az egész nemzetnek az érdeke, hogy a magyar mezőgazdaság és a magyar vidék erős legyen. Még egy gondolatot engedjenek meg: ma délután többször szóba került az élelmiszerláncfelügyeleti díj módosítása, amelyről az adótörvények köz ött szavaztunk. Szeretném újra világossá tenni, hogy aki azt állítja, hogy az élelmiszerek áfája növekszik, az megtéveszti az embereket, ha másképp szeretnék fogalmazni, akkor nem mond igazat. Az élelmiszerláncfelügyeleti díj módosítása arról szól, hogy a kiknek magasabb az árbevételük, azok nagyobb arányban járuljanak hozzá az élelmiszerláncbiztonsághoz. Ez az élelmiszerlánc minden tisztességes szereplőjének, a termelőknek, a feldolgozóknak, a kereskedőknek és a fogyasztóknak is érdeke, hiszen ez az össze g arra való, hogy azokat az egészségre ártalmas, egészségtelen élelmiszernek nevezett valamiket ki tudjuk vonni a forgalomból, amelyek a magyar családokat veszélyeztetik, és az egész intézkedésnek az a célja, hogy lehetőség szerint minden magyar család asz talára egészséges, biztonságos, jó minőségű élelmiszer kerüljön. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiból.) ELNÖK : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most kétperces felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Ikotity Ist ván képviselő úrnak, az LMPképviselőcsoport részéről. IKOTITY ISTVÁN ( LMP ): Köszönöm a szót, elnök úr. Amikor az oktatásról beszéltem, Rétvári államtitkár a válaszában elég furcsa dolgokat mondott. Ezekre szeretnék reagálni, egész egyszerűen azért, mert a védhetetlent próbálja védeni. Azt állítottuk, hogy gyakorlatilag az, ami itt előttünk van, a megszorítás költségvetése az oktatás szempontjából is. Miért mondom ezt? Azért, mert ha a költségvetést megnézem vagy akár a négyé ves ciklust, ha 50 milliárd forintot elvonnak belőle, aztán utána 1 milliárddal megemelik ezt a csökkentett költségvetést, akkor egész egyszerűen nem lehet azt mondani, hogy ez egy jótétemény lenne, hogy a felsőoktatásról beszélve ez egy olyan pályára állt , ami fejlődő, ami előrelépés. Egész egyszerűen a számok mondanak ennek ellent, mivel a költségvetés vitájában vagyunk, azt hiszem, ez meglehetősen releváns. Ha megnézzük egy kicsit hosszabb távon ezt a folyamatot, azt látjuk, hogy tíz évvel ezelőtt körülb elül 6 százalék volt a GDPn belül az erre fordított összeg, tehát a GDP 6 százaléka volt az oktatásra fordítva. Mára ez az összeg jócskán 5 százalék alatt van, a 4,5 százalék felé halad. Ez
