Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 20. csütörtök (29. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - SIMON RÓBERT BALÁZS (Fidesz):
2047 a 2016. évi Rio de Janeirói olimpiára és paralimpiára történő felkészülés biztosítása. Itt emlékeztetném a tisztelt jelen lévő képviselőket, hogy a nyári olimpiai játékokon 1896 és 2012 között Magyarország összességében 168 arany, 146 ezüst- és 165 bronzérmet szerzett. Ez azt jelenti, hogy a nemzetek sorában a 9. helyen állunk. És akkor megemlíteném a paralimpiai játékok összesített magyar éremtáblázatát is, amely 1972 és 2012 közötti időszakra vonatkozik, ahol 33 arany, 40 ezüst- és 55 bronzérmet s zereztek magyar honfitársaink, és ezzel az összesítésben szintén előkelő helyen állunk. Tehát azt gondolom, hogy mindannyiunk nemzet büszkesége lesz, hogyha a 2016os riói olimpián ezt a folyamatot tudjuk folytatni. A sportolók eredményes felkészülésének e lősegítésén túl olyan feladatok is kapcsolódnak, mint például a doppingellenes tevékenység, amelyre 165,2 millió forint jut, illetve a sportegészségügyi feladatok ellátásának a támogatása több mint 115 millió forintból. olytatódik a 2013. évben elindult sp ortágfejlesztési program, amely a Magyar Olimpiai Bizottság által kiemelt 16 sportág országos sportági szakszövetségeinek 201420as évekre vonatkozó sportágfejlesztési stratégiájában meghatározott feladatok megvalósításának elősegítésére irányul. Az olimp iát megelőző évben a kvalifikációs versenyeken különböző sikeres szereplés támogatásában a központi koordináció mellett jelentős hangsúlyt kap az érintett sportágak által a fejlesztési koncepciójukban tervezett, az olimpiai felkészüléssel összefüggő progra melemek támogatása. A 2013. évben elindított fejlesztési program a kiemelt sportágak számára 2020ig kiszámítható jövőképet biztosít, megteremtve ezáltal a zavartalan, egymásra épülő programalapú szakmai munkához szükséges feltételeket. A fejlesztés hatásá ra 16 sportágban akadémiai programok indultak, regionális utánpótláscentrumok indultak el, vidéki bázisok jöttek létre, javultak a felkészülés feltételei, valamint az edző, illetve sportszakemberképzés is. Itt említeném meg, hogy a 2013 júliusa és 2014 jú niusa közötti egy esztendőben a 16 sportág felnőtt és utánpótlás korosztályú sportolói az Európabajnokságokon, világbajnokságokon, világkupákon, kvalifikációs versenyeken összesen 508 érmet szereztek, amelyből 163 aranyérem. Megjelenik a költségvetésben a z egyes kiemelt sportegyesületek, így például a Budapesti Honvéd, a BVSC, a Ferencvárosi Torna Club, a Magyar Testgyakorlók Köre, az MTK, az Újpesti Tornaegylet, a Vasas Sportklub 201420as évekre vonatkozó sportágfejlesztési feladatainak a támogatása is. Ennek összege megegyezik az idei évivel, a tervezett összeg 1,65 milliárd forint, ez szerepel a költségvetésben. Folytatódnak az utánpótlásnevelést támogató, illetve tehetséggondozó programok, a sportiskolai tevékenységgel kapcsolatos feladatok támogatása , valamint az akadémiai rendszer továbbfejlesztése, amellyel kapcsolatos feladat a szabályozási környezet kialakítása. Az eredményes szereplés támogatását, illetve az elért eredmények megbecsülését biztosítja például a Gerevichsportösztöndíj, az olimpiai járadék, illetve a nemzet sportolója életjáradék mellett az edzők és a sportolók méltó elismerése érdekében bevezetett úgynevezett kiemelt edző program és a magyar sportcsillagok ösztöndíj, míg az egyes kimagasló sporteredmények állami jutalmáról szóló kor mányrendelet alapján az 18. helyezést elérő sportolók és a felkészítésükben közreműködő sportszakemberek részesülnek állami jutalomban, illetve az Európa- és világbajnokságon érmesek és az őket felkészítő edzők és szakemberek eredményességi támogatásban. A 2014. évi költségvetéshez képest 20,5 milliárd forinttal nő a sportlétesítményfejlesztések támogatása, amelynek eredményeként további feladatok ellátására nyílik lehetőség. A sportlétesítményfejlesztés területén megfogalmazott legfontosabb cél az állam i tulajdonban lévő sportlétesítmények fejlesztése, amely elsősorban az olimpiai központokat, illetve az egyéb stratégiai állami sportlétesítmények körét jelenti. Itt említeném meg például a nemzeti olimpiai központ megteremtését, a Tüskecsarnok és a hozzá kapcsolódó uszodakomplexum fejlesztését. Ezenkívül fontos még a kiemelt sportlétesítményfejlesztési feladat, az úgynevezett nemzeti stadionfejlesztési program, amelybe labdarúgósportlétesítmények, így a diósgyőri stadion, a székesfehérvári Sóstói Stadio n, a szombathelyi Haladásstadion fejlesztése került be, különös tekintettel arra, hogy a 2020as labdarúgó Európabajnokság megrendezésére Magyarország jó eséllyel biztosít helyszínt.
