Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 20. csütörtök (29. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - TUKACS ISTVÁN (MSZP):
2018 gondolom, hogy ezt a fajta „falat rakni kontra mohácsi vész” ügyet el kellene felejteni a következő időszakban, merthogy mindenki arról beszél, hogy képzettség és jó képzettség. Az már csak egy külön bája a napok történetének, hogy olvassuk a hí rt, hogy a romániai közoktatásban ingyentabletet kapnak a gyerekek. (13.30) Milyen érdekes - úgy látszott, hogy eddig csak úgy nyugat felé kell vetnünk a tekintetünket, ha jó példákat akarunk látni, most kiderült, hogy kelet felé is érdemes pillantgatnunk, mert - hazánkkal ellentétben - ott valahogy másképpen gondolkodnak a XXI. századról. És ha ehhez hozzáveszem azt az elképzelést, ami úgy szól, hogy azért kell gimnáziumi férőhelyeket és a gimnáziumok számát csökkenteni, mert egy olyan edénynek képzeli el a kormányzat ezt az oktatási rendszert, amit ha felül letakarunk, akkor alul kilyukad, magyarul, aki nem jut el a középfokú, majd felsőoktatásba, az majd megy szakmát tanulni, azt hiszem, akkor nem érti meg, hogy miről szól a XXI. század valójában oktatási szempontból. Amikor Rétvári úr, aki feltűnő hiperaktivitással ügyködött itt ma, azt mondja, hogy de hát ezek a pénzek a mostani költségvetésben nőttek, akkor szeretném elmondani önöknek, hogy 60 milliárddal csökkent a felsőoktatás pénze az elmúlt években. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból: Tévedés! Nagy tévedés!) 60 milliárddal csökkent. 180ról 120 milliárdra. És önök nem növelik a mostani oktatásra szánt pénzeket, hanem konzerválják ezt az állapotot. Konzerválják, meg még ráadásul torzítják is. Mer t nemcsak hogy azon gondolkodnak, hogy hogyan lehetne ezt az egész felsőoktatási rendszert a minőségi tanulás irányába fordítani, hanem még torzítják is például egy adótörvénnyel, mert a sportból már ismert tao rendszerét csempészik be a felsőoktatás támog atásába, mondva, hogy ez egy jó alkalmat teremt arra, hogy az innovatív elképzeléseket támogassa. Csak én azt gondolom, hogy az a felsőoktatási intézmény, ahol humán jellege folytán a legnagyobb innováció az, hogy valaki monográfiát ír megyéje jeles írójár ól, az nem fog kapni ebből egy fillért se. Arról már nem is beszélnék, hogy a sportban ez a taoügy a maximális irányítottság jegyeit viselte, magyarul: nem az kapott, aki erre érdemes volt, hanem az kapott, akinek kapnia kellett. A probléma azonban csak az , hogy ez az oktatási ügy összekapcsolódik egy még nagyobb társadalmi problémával, ez pedig az elvándorlás. Mert persze lehet itt arról beszélni, hogy hogyan lehet jelképes meg szimbolikus összegekkel támogatni a házasságkötést, csak az a baj, hogy ez Lond onban nem lesz érvényes, tisztelt képviselőtársaim. Mert azok a gyerekek vagy azok a fiatalok, akik a kinti tanulást, a kinti munkát választják, nem nagyon fogják igénybe venni ezt, ugyanis nem maradnak itthon. Már az egészségüggyel kapcsolatban a nap foly amán szóltam arról, hogy ez mekkora problémát jelent, mert azok a kint dolgozó vagy kint tanuló százezrek nem feltétlenül gondolkodnak abban, hogy hazatérnek, önök pedig nem feltétlenül gondolkodnak abban, hogy hazahívják őket. Mert minden olyan dolog, ami az oktatásban, az egészségügyben vagy az élet más területén kiűzi ezeket a fiatalokat, arra jelzés, hogy nem fontos, hogy visszatérjenek. Szeretnék szólni még egy olyan ügyről, ami az adóztatás kapcsán a bevételi oldalon jelenik meg. Azért szeretnék erről beszélni, mert miközben sokan vadul védték ezt a költségvetést, ami nem tartalmaz megszorításokat, önök elvégeztek egy burkolt áfaemelést, mégpedig élelmiszeregészségügyre hivatkozva. Meg fogják emelni az élelmiszerárakat azzal az összeggel, ami ezzel ka pcsolatban egy pótadót vet ki. Tehát nemcsak az a probléma, hogy itt Európa meg a világ legnagyobb áfáját vetik ki az emberekre, hanem az is, hogy most még ezt meg is fejelik ráadásul. (Balla György: Nem igaz!) Megfejelik úgy, hogy az indok, amit mondanak… Nem igaz? Rá kell pillantani a költségvetés számaira! (Balla György közbeszólása.) Nem azt a célt szolgálja; költségvetési lyukat próbál betömni. Ezért tehát én úgy gondolom, hogy arról beszélgetni persze lehet, hogy a költségvetés milyen ágon és hol hoz eredményeket, én örömmel hallgattam a büntetésvégrehajtásról szóló fejezetet is, mert nagyon örülök annak, ha valakinek ez a legnagyobb problémája a költségvetéssel kapcsolatban; a gond azonban mégiscsak az, hogy a terheket nem
