Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 20. csütörtök (29. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről általános vitájának folytatása - ELNÖK: - VARGHA TAMÁS honvédelmi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK: - DÚRÓ DÓRA (Jobbik):
1967 tudjon folyni. Ugyanez várható a következő évben is, illetve azt látjuk, hogy az elő irányzott összeg, amit a KLIK működésére és ezáltal az iskolák fenntartására előirányoz a 2015ös költségvetés, kevesebb annál, mint amit az idén ténylegesen felhasznált ez az intézmény. Tehát azt látjuk, hogy a tavalyi tervezés katasztrofális volt, többsz ör be kellett avatkozni, nagyon komoly mennyiségű pénzt kellett pluszban a KLIK működésére fordítani, és most ezt a mennyiséget sem tervezi be a következő évi költségvetés ugyanennek az intézménynek a működésére. (9.40) Tudjuk jól, hogy ezeknek a gyorssegé lyeknek ellenére is napi gondokkal küzdöttek az iskolák, nagyon sokan olvashatták a sajtóban is, illetve a pedagógusoktól kapott visszajelzések is azt támasztják alá, hogy olyan napi problémák fordultak elő az oktatásban, amire talán nem is volt példa az e lmúlt 25 évben, gondoljunk csak akár a tankönyvekkel kapcsolatos visszaélésekre, illetve azok meg nem érkezésére az iskolába. Nagyon jól mutatja az is, hogy a KLIKben milyen hatalmas problémákkal küzdenek, hogy a bizottsági ülésre egész őszre nem tudott e gy olyan időpontot adni a KLIK vezetése, illetve Czunyiné államtitkár asszony sem, amikor az elfogadott őszi munkarendünknek megfelelően szerettük volna áttekinteni az Intézményfenntartó Központ helyzetét, illetve az állami fenntartásba vétel következménye it. Sajnos bujkálnak, egyetlenegy időpont sem jó az egész őszi ülésszak alatt a KLIK vezetésének, illetve államtitkár asszonynak arra, hogy megtisztelje az Országgyűlés oktatásért is felelős, kulturálisnak nevezett bizottságát azzal, hogy a helyzetet bemut atja számunkra. Fontos beszélni a középiskolák helyzetéről is, illetve azokról az átalakításokról, amit a jövő évben terveznek, nevezetesen a szakképzés kiválásáról, illetve a Nemzetgazdasági Minisztérium fennhatósága alá tartozásáról. Ugye, mindössze fél év áll majd nagyjából rendelkezésre arra, hogy az egész szakképzést kivegyék a tervek szerint a KLIK fennhatósága alól, fenntartása alól, és a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz kerüljön, de számos olyan kérdés merül fel megint a konkrét megvalósulással kapcs olatban, amire egyelőre nincsen válasz; nincsen válasz arra, hogy a többcélú intézményekben hogyan fog történni ez a szétválasztás, mi lesz azokkal a pedagógusokkal, akik áttanítanak egyik intézménytípusból a másikba, és sorolhatnám tovább azokat a problém ákat, amire félő, hogy a fél év, ami rendelkezésre áll, az kevés lesz. A szakképzéssel kapcsolatban egyébként helyes az a megállapítása miniszterelnök úrnak, hogy súlyos problémák vannak ezen a területen, és hogy fontos megerősíteni a középiskoláknak ezt a z ágát. Ugyanakkor arra fel kell hívni a figyelmet, hogy azt az elgondolást, hogy a gimnáziumokban tanulók arányát 40 százalékkal csökkentsék, nem támasztja alá semmilyen olyan adat, ami ennek a létjogosultságát megkérdőjelezhetetlenné tenné. Jelenleg, a 2 0132014es tanévben az adott korosztály 37 százaléka kezdte meg gimnáziumokban a tanulmányait, ami azt jelenti, hogy a többiek szakközépiskolában vagy szakiskolában kezdték meg. Egyébként 22 százalék az, aki szakiskolában kezdte meg. Hogy ha a 37 százalék os gimnáziumi arányt összevetjük azzal a szintén kormányzati elképzeléssel, ami a felsőoktatásra vonatkozik, nevezetesen a Palkovics államtitkár úr által előirányzott 35 százalékos diplomásarányt, akkor ez majdnem teljes egészében megfeleltethető egymásnak . Nyilvánvalóan nem lehet azt mondani, hogy csak gimnáziumból mennek felsőoktatásba a diákok, de ez is azt mutatja, hogy az egyik kormányzati intézkedési terv keresztbeveri a másikat. És akkor itt rátérnék a felsőoktatás finanszírozásá ra, ami szintén egy sarkalatos pontja a költségvetésnek. Amikor 2010ben átvette a kormányzást az Orbánkormány, akkor a felsőoktatásra fordított kiadások nagyjából 180 milliárd forintot tettek ki, jelenleg ez a következő évi költségvetésben 143 milliárd f orintra rúg nagyságrendileg. Tehát azt láthatjuk, hogy négy év alatt 40 milliárd forint az durván, amit kivontak a felsőoktatásból. Ezt követően megjelent a felsőoktatás irányelveit tartalmazó dokumentum, amelyben azt írták, hogy a felsőoktatásra szánt áll ami támogatás jelentős mértékben nem növelhető. Tehát a kormány terveire vonatkozóan, hosszú távú, több évtizedet magába foglaló terveiből az derül ki, hogy ezt az összeget egyáltalán nem is kívánják növelni, pedig azt is olvashattuk, hogy a
