Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 19. szerda (28. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
1943 egy Benetton családnál vagy bármi ilyesminél nagy kiterjedésű területeket tudjon felvásárolni. Hogyan akar az elővásárlási joggal élni, ha nem szán rá a költségvetésében forrást? Hogyan kívánja ezt megoldani? Mindezek a feladatok komplexen t eremtenének lehetőséget arra, hogy végre egy olyan költségvetése legyen az országnak, amely sokkal közelebb áll az emberekhez, és lehetőséget nyújt a vidéki embereknek arra, hogy részesüljenek azokból a forrásokból, amiket Magyarország összességében megter mel. Arra kérjük a kormánypárti képviselőket, hogy ne zsigerből utasítsák el ezeket pusztán azért, mert ellenzéki oldalról jönnek, hanem kérjük, hogy fontolják meg, hiszen ezek jó szándékúak, és konstruktív javaslatként az önök költségvetését igyekeznek ja vítani. Zárásként hadd olvassak fel két szakanyagot, illetve hadd osszak meg önökkel. Az első egy általános vélemény a kormány költségvetésből származó környezetpolitikai szemléletéről. A 2015ös költségvetés tervezete konzerválja azt a gyalázatos helyzete t, amit az Orbánkormány az állami környezet- és természetvédelemben kialakított. Talán ez az a terület, ahol a kétharmados többséggel a kormányzó Fidesz a legcsúnyábban átverte a választókat. Orbán Viktor 2010ben még azt ígérte, igaz ugyan, hogy a termés zetvédelmi tárca önállósága megszűnik, ám ez nem jelenti a zöldszektor kormányzati súlyának csökkenését. Azóta viszont minden területen egymást érik a megszorítások, zárolások, leépítések, értelmetlen átszervezések és a minimális szakmaiságot is nélkülöző politikai kinevezések. A Fidesz választási és kormányprogramjában még volt egy zöldgazdaságfejlesztési ígéretcsomag évente a lakásállomány 10 százalékának energetikai felújítására 80 ezres munkahelyteremtéssel, zöldközbeszerzéssel, zöldbankkal, de immár a z ötödik olyan költségvetés elfogadásánál tartunk, amelyben ennek a választási ígéretnek semmilyen utóhatása nincs, megvalósítására halvány szándék sem mutatkozik. Ékes példája ennek a felelőtlenségnek és nemtörődömségnek a szállóporszennyezéssel kapcsolat os teendők szándékos alulfinanszírozása. A szállópor szennyezése évente mintegy 11 ezer ember idő előtti halálát okozza, és ezek az emberek átlagosan több mint 10 évet veszítenek az életükből ezen szállópori koncentrációhatások miatt. E téren az európai or szágok között hazánk helyzete az egyik legrosszabb. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, a levegőszennyezés miatt bekövetkező légúti, szív, érrendszeri, daganatos és egyéb megbetegedések száma százezres nagyságrendű lehet. Az ügyben a környezetegészségügyi e lőírások szabotálása miatt kötelezettségszegési eljárás zajlik Magyarország ellen. Bőkezű kormányunk soha nem sajnálta a milliárdokat, ha mondjuk, egy új stadion építéséről vagy a miniszterelnök baráti körének üzleti ötleteiről volt szó, de mindössze 54 mi llió forintot képes szánni a szennyezett levegőben élő magyar lakosság egészségének megvédésére. Ez méltatlan a magyar állampolgárokhoz, és kérjük ennek orvoslását. (20.00) A nemzeti parkoktól elvonták a földalapú támogatásokat, és ezzel a bevételeik 5060 százalékától fosztották meg őket. Fazekas Sándor szakminiszter úr írásbeli ígéretei szerint a költségvetésből fogják kárpótolni ezeket, erre a célra azonban egyetlen fillér sincs a benyújtott tervezetben. Ennek a mulasztásnak a pótlására tettünk javaslato t, többek között a nemzeti parkok finanszírozásának kiegészítésére. Korábban írásbeli kérdésben tájékozódtam ez ügyben a miniszter úrnál, és ott kaptuk ezt az írásbeli ígéretet, hogy ez pótolva lesz, aminek most a költségvetésben ugye nincs nyoma. Vannak u gyanakkor célok, amelyekre érthetetlenül sokat áldozna a kormány. A hulladékgazdálkodási feladatok támogatása 30 százalékkal nő, 9 milliárdról 12 milliárdra. Azért tűnik aggályosnak ez a tendencia, mert nagy eséllyel ez a rezsicsökkentéssel nagyonnagyon v eszélyeztetett és csőd közeli állapotba került közszolgáltatók megsegítését kell hogy szolgálja, hiszen a rezsicsökkentésnek volt egy ilyen járulékos hatása, hogy nagyon nagy százalékban okozta a közszolgáltatók pénzügyi ellehetetlenülését. Több mint 28 mi lliárd forintot szánnak a paksi bővítésre, miközben nincs megkötött megvalósíthatósági megállapodás a beruházásról, így még azt sem lehet tudni, hogy a Roszatom
