Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 19. szerda (28. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - ELNÖK: - DR. VAS IMRE (Fidesz):
1885 A 2014es választások után az országgyűlési képviselők létszámának csökkentéséből is adódóan, az Országgyűlés bizottságai strukturális változásainak következtében az Igazságügyi bizottság feladatkörébe tartoznak a nemzetiségi és a civil ügyek; nyilván kivételt képeznek azok a nemzetiségi ügyek, amelyek a Magyarországi nemzetiségek bizottságához tartoznak. Magyarország Alaptörvényének XXIX. cikke rendelkezik a nemzetis égekről. Ezzel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy a múlt ciklusban legmagasabb szinten rögzítettük, hogy a nemzetiségek államalkotó tényezők, továbbá hogy minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad vállalásához é s megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. A nemzetiségek jogairól szóló 2011ben elfogadott sa rkalatos törvény pedig rögzíti a nemzetiségek egyéni és közösségi jogait. Ebből következően a nemzetiségi szakterület kezelésében lévő költségvetési előirányzatok jelentős mértékben forrásul szolgálnak azon támogatásoknak, amelyek elősegítik, hogy a nemzet iségekhez tartozók törvényben biztosított egyéni és közösségi jogai, valamint a nemzetiséghez tartozók érdekei kifejezésre jussanak, így különösen hozzájárulnak a nemzetiségek önazonosságának megőrzéséhez, anyanyelvük, történelmi hagyományaik, valamint sze llemi és tárgyi emlékeik ápolásához, az országos vagy regionális jelentőségű kulturális autonómia, a nyelvi és kulturális identitás szempontjából meghatározó rendezvények szervezéséhez. További célként fogalmazható meg a nemzetiségek kulturális autonómiájá t megvalósító intézményrendszer fejlesztése, valamint a szomszédos országokkal kötött megállapodások alapján működő kisebbségi vegyes bizottságok ajánlásaiban megfogalmazottak teljesítése. 2014ben az ajánlások alapján támogatta a magyar kormány a pécsi Ho rvát Színház 600 millió forintos átalakítását és felújítását, valamint a sátoraljaújhelyi MagyarSzlovák Két Tanítási Nyelvű Nemzetiségi Általános Iskola és Kollégium épületének felújítását. Ezzel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy Magyarországon bár mely nemzetiségnek joga van iskolát fenntartani és üzemeltetni, amely lehetőség meggyőződésem szerint egy adott közösség jövőjének egyik záloga. A költségvetés benyújtott tervezete 2015ben is biztosítja a felsorolt nemzetiségi jogok érvényesülését akár no rmatív, akár pályázati úton elnyerhető támogatásokon keresztül, legyen szó nemzetiségi kulturális kezdeményezésekről, nemzetiségi pedagógustovábbképzésről, nemzetiségi népismereti, művészeti, hagyományőrző táborokról vagy éppen nemzetiségi tanulmányi öszt öndíjakról. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a nemzetiségi közélet központjai a nemzetiségi önkormányzatok, így azok működését is biztosítja a jövő évi költségvetés tervezete. A nemzetiségi szószólók köztünk, a Ház falai között végzik munkájukat. (15.30) T örténelmi jelentőségűnek tartom, hogy a nemzetiségek parlamentáris szinten gyakorolhatják érdekérvényesítő tevékenységüket. Az ehhez szükséges anyagi fedezet szintén rendelkezésre áll a költségvetésben. A társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért fele lős szakterület felelőssége körében összehangolja a kormány, a civil és társadalmi kapcsolatok fejlesztésével összefüggő feladatait, ellátja a civil szervezetek és közhasznú szervezetek működésének fejlesztését célzó és a Nemzeti Együttműködési Alap működé sével kapcsolatos feladatokat is. A szakterület gondoskodik a civil szektor erősödését elősegítő szolgáltató és fejlesztő programok kidolgozásáról, a civil társadalommal való párbeszédet biztosító informatikai rendszer kialakításáról és működtetéséről. A c ivil törvény 2015. január 1jén hatályba lépő módosításának köszönhetően a Nemzeti Együttműködési Alap előirányzata 2 milliárd forintos többletforrással 5,4 milliárd forintra növekszik. Így jelentős támogatásban részesülnek a civil szervezetek mindennapi m űködésükhöz, társadalmilag hasznos és közösségteremtő tevékenységük eléréséhez, közérdekű, illetve közhasznú tevékenységük ellátásához.
