Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 19. szerda (28. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - ELNÖK: - APÁTI ISTVÁN (Jobbik):
1876 használ, hogy miért nem használja a másik felét. Ha már a családok megerősítéséről szól a történet, akkor miért nem használja azt, hogy például a következő évi költsé gvetés tervezetében, mondjuk, a fogyasztás tekintetében 158 000 millió forint többletterhet rónak ki a családokra. Miért nem használja azt, ami a lakosságnak újból terhet jelent? Példákat mondok: illeték, gépjárműadótöbblet vagy szjatöbblet tekintetében 101 000 millió forint többletet jelent. Jó lenne ezeket is használni, mert így korrektebb lenne a kép. Így egy olyan helyzetet tudna felfesteni alelnök úr és miniszter úr is, amely megmutatná azt, hogy valójában miről is szól a 2015ös költségvetés. S még egy dologra szeretném a figyelmüket felhívni, már csak azért is, hogy menet közben tudják használni és az érvrendszerükbe is építsék be. Nagyon fontos, 12 000 milliárd forint nagyon fontos, ez az elkövetkezendő hét esztendőnek az európai uniós támogatási p énzeszköze. Ha minden igaz, ebből egy 70008000 milliárd forintot gazdaságfejlesztésre kíván fordítani a kormány, én azt mondom, nagyon helyénvaló a történet. De akkor hozzáteszem, alelnök úr, hogy járjon az élen, hogy ne vitesse folyamatosan ki ebből a há zból az európai parlamenti zászlót. (Taps az MSZP soraiban. - Varju László tapsol.) Az egy jelkép, ami arról szól, ahová tartozunk; ami arról szól, hogy olyan pénzügyi felhasználási lehetőségeket biztosítanak a számunkra, Magyarország számára, ami példátla n az önök szóhasználata szerint. Ennyit szerettem volna bevezetőként elmondani. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, képviselő úr. A következő felszólaló a Jobbikképviselőcsoportból kettőperces felszólalásra Apáti István képvi selő úr. Parancsoljon! APÁTI ISTVÁN ( Jobbik ): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Nem gondolnám, hogy az uniós zászló kérdése a legfontosabb Magyarország számára. Bár ülnek szép számmal olyanok a teremben, akiknek mindegy, csak unió legyen; Európai Un ió vagy Szovjetunió, az teljesen mindegy, de ők unióban érzik jól magukat. (Zaj, közbeszólások a kormánypártok és az MSZP soraiból.) Ezzel szemben azt is meg kell állapítani, hogy a kormánypárti képviselők és a kormány tagjai között rengeteg a mesemondó, m ert önök egy soha nem létezett mesevilágot vázolnak fel. Ha nem tudnánk azt, hogy melyik országról beszélnek, azt hihetnénk, hogy Svájcról vagy Kuvaitról van szó. Ezzel szemben mi a csupasz valóság? Az, amit itt Morvai Krisztina EPképviselőnk elmondott, h ogy a magyar emberek döntő többsége 80100 ezer forint nettó fizetésen tengődik, ha egyáltalán van munkahelye. (14.50) Mesterségesen generálnak munkahelyeket a közmunkaprogram révén, ami gyakorlatilag nem valós és nem piaci alapú. Egy szó sem igaz abból, a mit itt Kontrát államtitkár úr elmondott a közbiztonság javítása kapcsán, mert elfeledkeznek önök, tisztelt hölgyeim és uraim, egy nagyon fontos tényről: megemelték a szabálysértési értékhatárt. Megemelték 20ról 50 ezer forintra, innentől kezdve rengeteg olyan cselekmény, amely amúgy a bűncselekmény kategóriájába tartozott volna - akár vétségként vagy esetleg bűntettként, de inkább vétségként , az gyakorlatilag szabálysértésnek minősül, és ilyen módon nagyszerűen lehet ezt a statisztikai számmisztikát műv elni, hogy papíron javult a közbiztonság. Kérdezzék meg sok szabolcsi, szatmári vagy beregi kistelepülésen, főleg ott, ahol a legnagyobb hazai kisebbség már 50 százalék körüli vagy afölötti arányban fordul elő, hogy milyen az emberek szubjektív biztonságér zete, hogy áll a helyzet a vagyon elleni bűncselekményekkel. Egyébként Kontrát úrnak felhívnám a figyelmét arra, hogy a betöréses lopás egy köznyelvi elnevezés, annak a szakszerű megnevezési formája a dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás. Már csak azér t, hogy ha államtitkár, akkor próbáljon bizonyos jogi alapfogalmakat megfelelő pontossággal használni.
