Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 19. szerda (28. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - ELNÖK: - TÓTH CSABA (MSZP):
1865 fogyasztását annak hatására, hogy a bankok az elszámoltatás végén csökkentik majd a törlesztőrészleteket, ám a prognózis szerint a háztartási kiadások így sem emelkednek 2,6 százaléknál jobban. Ez annyit jelent, hogy - 1,8 százalékos inflációval számolva - 4,4 százalékkal növekedhetnek a bevételek, ami 134 milliárd forintot meg is magyaráz a tervezett bevétel növekedésből. De többet nem. Az azonfelül betervezett 23 milliárd forint többletbevételt a kabinet ismét a fehéredéssel magyarázza. De nézzük, mit hoz a gazdaság szempontjából a jövő évi költségvetés. Túlbecsültnek látszik a 2015. évi 2,5 százalékos növeke dés. A GKI által végzett megállapítások szerint a költségvetés lehetőségei korlátozottak. Az államadósság növekedésének elkerülése és az Európai Unió elvárásaihoz való alkalmazkodás érdekében a GDParányos deficit 2015re 2,4 százalékos lesz, és az államad ósság év végi csökkenésének elérése érdekében el fog kezdődni a tartalékok leépítése. A benyújtott törvényjavaslat szerint az idei 76,3 százalékos államadósság jövőre 75,4 százalék lesz az év végén. Azonban elég, ha a gazdaság nem pörög úgy, ahogyan a korm ány tervezi, vagy ha pár tízmilliárd forinttal nagyobb deficit jön össze a büdzsében, és az államadósság máris nem fog csökkenni. A kormány a javaslatban gazdasági növekedést, fejlesztési irányokat határoz meg, azonban a konkrét lépések kimaradtak a tervez és során. A központi költségvetés társasági adó címén 2015ben 341,4 milliárd forint bevételt tervez az idei 358,8 milliárdhoz képest. Ez jól tükrözi a kormány vállalati szektorhoz való viszonyát. Jövőre társaságiadóalapkedvezményt vehetnek majd igénybe a felsőoktatási intézményeket támogató vállalkozások, és változatlanul adókedvezményt kapnak a látványcsapatsportokat, az előadóművészeti szervezeteket és a magyar filmeket támogató vállalkozások. Az egyszerűsített vállalkozói adó címén tervezett 2015. év i költségvetési bevétel 83,8 milliárd forint. Ez a bevétel 16,8 milliárd forinttal, 25 százalékkal több a 2014. évi költségvetési évre előirányzott összegnél, és 26,2 milliárd forinttal kevesebb a 2013. évhez képest. A kisadózó vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó tekintetében gyakorlatilag kudarcot vallott a kormány. 2012ben még azt mondták, hogy 2014től az új vállalkozási adókat választók száma elérheti az 500 ezret, ez azonban nem így történt. 2013ban és 2014ben a vártnál jóval kevesebb adózó választotta e két adózási formát. Megbukott a kormány elképzelése! Az idei évben a kata 61,9 százalékkal, a kiva 92,2 százalékkal maradt el az előirányzattól. 2015ben sem lesz jobb a helyzet. A kata esetében a 2014. évi 78 milliárdhoz képest 2015tő l 56,3 milliárd forint az előirányzott összeg, a kiva esetében pedig a 2014. évi 45,4 milliárddal szemben 2015re már csak 16,4 milliárd forint az előirányzat. A számokból jól látszik, hogy a kata esetében 27,82 százalékkal kevesebb a jövő évre tervezett b evétel, a kiva esetében pedig 63,88 százalékkal lesz kevesebb. A legnagyobb problémát a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika okozza, aminek az az eredménye, hogy soha annyi cég nem ment tönkre az országban, mint tavaly. A megszűnő cégek száma rekordot döntött 2014 harmadik negyedévében, amikor is összesen 10 722 társaságot töröltek, 5 százalékkal többet, mint a megelőző negyedévben, és 33 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. A statisztikák szerint a magyar kkvk 15 százaléka kevesebb mint e gy évig működik, utána felszámolás vár rá. Az újonnan keletkező cégek 80 százalékát pedig olyan vállalkozók hozzák létre, akik korábban adósságokkal és hátralékokkal terhelt társaságokat hagytak maguk után. Az általános indoklás szerint a 2010es kormányvá ltás óta a gazdaságpolitika célja a foglalkoztatás bővítése, a versenyképesség javítása, a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés biztosítása volt. A kormány az ország versenyképességének javításához a bürokrácia csökkentését említi az indoklásban. Szándékai szerint 2015től tovább kívánja csökkenteni az ügyintézési határidőt a jelenlegi 25 napról az általános 15 napra, ami legfeljebb 15 nappal lesz meghosszabbítható. A bürokráciacsökkentés a számok nyelvén azt jelenti, hogy több ember több pénzért, kisebb he lyen vagy kevesebb eszközzel fog majd működni.
