Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 19. szerda (28. szám) - Döntés ülésvezetési kérdésben - ELNÖK: - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): - ELNÖK: - DR. SZŰCS LAJOS (Fidesz):
1862 Én azt gondolom, hogy az elmúlt megszólalók nyilván politikai helyzetükből adódóan, hiszen mindig az álláspontjukat az üléspontjuk határozta meg, beszéltek a 2015. évi köl tségvetésről. Azonban egy dologról nagyon nem tudtak mást mondani, mint amiről a kormány, az Állami Számvevőszék vagy a Költségvetési Tanács beszámolt, márpedig arról, hogy ez a költségvetés olyan, az elmúlt négy év bebizonyította, amelyet nem kellett told ozgatnifoldozgatni, és olyan költségvetést készítünk 2015re is, amely nem bukik meg az első napon, nem kell egyből átalakítani, azonban megfelelő rugalmasságot teremt arra, hogy bármilyen bekövetkező nem várt fordulatra számítani lehessen, és úgy ezt meg is lehessen tartani. De nézzük, miről is szól maga a 2015. évi költségvetés! A kormány és benne a Fidesz képviselőcsoportja továbbra is elkötelezett a pénzügyi stabilitás megőrzése és a gazdasági növekedés ösztönzése mellett. Ennek érdekében az elmúlt nég y és fél évben jelentősen sok és nagymértékű strukturális átalakításokat hajtottunk végre, többek között a munkaerőpiac, a nyugdíjrendszer, az adórendszer, az oktatás és a közigazgatás területén. Ennek köszönhetően sikerült kikerülni a mármár fojtogató tú lzottdeficiteljárás alól és visszafizetni az IMFhitelt is. A jövő évi költségvetés mindezek mellett 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,4 százalékos költségvetési hiánnyal számol. Változatlan cél az adósságállomány további csökkentése; a költségve tés 75,4 százalékos GDParányos szinten számol és tervez. Mondhatjuk, hogy a kormány eddigi gazdaságpolitikai intézkedései meghozták a várt eredményt, ugyanis a magyar gazdaság teljesítménye 2014 első felében számottevően meghaladta az előzetes várakozások at, illetve az egyik legmagasabb volt az Európai Unióban is. A stabil dinamika azzal magyarázható, hogy míg a korábbi időszakban kizárólag az export volt a magyar gazdaság motorja, addig az utóbbi negyedévekben a lakossági fogyasztás és a beruházások is eg yre markánsabban hozzájárultak a növekedéshez. Míg 2014 elején az Európai Bizottság és az NGM is egyaránt 2,3 százalékos növekedést tervezett, a gazdaság tényleges teljesítménye ennél lényegesen kedvezőbb volt, az első félévben 3,8 százalékkal nőtt a brutt ó hazai össztermék az előző év azonos időszakához képest. Sajnos, a jövő évre vonatkozó és a bennünket körülvevő válságok miatt nem lehetünk ennyire optimisták, de a 2,5 százalékos GDPnövekedés mégiscsak megalapozottnak tűnik. Ezt a tényt az is jelzi, hog y az Európai Bizottság november 4én publikált őszi előrejelzésében tovább javította a magyar gazdaság növekedési kilátásait. A bizottsági prognózis összhangban van a kormány előrejelzéseivel és a miénkkel is, ugyanis a magyar előrejelzés 2014re és 2015r e vonatkozó módosítása azért is érdekes, mert az EU28 egészére a Bizottság lefelé módosította a várható növekedési ütemeket. (13.40) A következő időszakban a magyar gazdaság növekedése várhatóan egy kiegyensúlyozottabb szerkezetet fog mutatni, hiszen a ta rtósan magas beruházási aktivitás mellett a fogyasztás is növekedő tendenciát mutat. Ez két dologra vezethető vissza, az alacsony inflációra és a pozitív munkaerőpiaci fejleményekre egyaránt. 2014re összességében a háztartások fogyasztási kiadása várhatóa n 2 százalékkal növekedhet. 2015ben ez a tendencia folytatódhat, ugyanis a kormányzati intézkedések, az ágazati béremelések, a közfoglalkoztatás, a fegyveres és rendvédelmi szervek életpályamodellje erősíteni fogják a lakosság vásárlóerejét. A külső keres let élénkülése pedig termelési oldalunkat fogja segíteni a növekedésben. A belső kereslet élénkülése hozzájárulhat a piaci szolgáltatások és az építőipari termelés további növekedéséhez. Valószínűsíthetően Magyarország GDParányos beruházási rátája a taval yi 19,9 százalékról az év végére majdnem 21 százalékra emelkedhet, 2015re pedig további 4,3 százalékos növekedést várunk. A növekedés másik forrása az uniós hétéves költségvetési ciklus megindulása, amelynek a tervek szerint 60 százalékban gazdaságfejlesz tési célt kell megvalósítania, ezzel segítve a nagyvállalati szektor beruházásait, valamint a kis- és középvállalkozások fejlesztéseit. A 2014 és ’20 közötti
