Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. szeptember 16. kedd (15. szám) - A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló tö... - ELNÖK: - VOLNER JÁNOS (Jobbik):
185 lakosságot azzal, hogy durván több mint kétszeresére képesek voltak az eredeti szinthez képest megemelni a kamatokat. Most nézzük meg ezt az ügyfelek oldaláról! Bemegy valaki a bankba, beszél a hitelügyintézővel - a hitelügyintézőnek fogalma nincs arról, hogy milyen rendszerkockázatok vannak, hiszen maga is a hitelintézeti szektorra vonatkozó törvényeket sértő módon ül abban a székben, ahol ül és beszél az ügyfelekkel , nem v ilágosítják fel az ügyfelet a rendszerkockázatokról. Arra számít ugyan az ügyfél, hogy esetleg a svájci frank árfolyama elmozdul a forinthoz képest, és ebből neki vesztesége keletkezik, de azt mondja, hogy ennél a lakáshitelnél az, hogy hatvanezerről esetl eg egy rossz forgatókönyv esetén nyolcvanezer forintra fölkúszik a törlesztőrészlet, ezt még beárazza, azt mondja, a nyolcvanezret is ki fogjuk bírni, vegyük föl nyugodtan a hitelt. De ez a szerencsétlen hiteladós számíthatott arra, hogy Magyarországnak ol yan kormányai lesznek, akik engedni fogják a kereskedelmi bankoknak azt, hogy ne csak az árfolyamváltozást hárítsák át az ügyfelekre, de kényükkedvük szerint emeljék meg a kamatokat is? Itt ugyanis ez történt. Erre nem számíthatott egyetlen hiteladós sem, hogy a kamatokat szabadon engedi emelni a kormány. És nézzük csak meg azt a kamatkörnyezetet, ahol ez megtörténhetett! A forrásország devizájánál, Svájcnál a jegybanki alapkamat 2008 őszéntelén mélybe zuhant, csökkent nagyon drasztikus mértékben a jegyba nki alapkamat, 0,25 százalék körül jár jelenleg, sőt már negatív alapkamatokról is hír van. Ehhez képest a magyar hiteladósok kamatszintje az eredeti 5 százalékról nem elkezd csökkenni, mint ahogy a forrásország devizájának kamatszintje, hanem elkezd brutá lis mértékben nőni, kétszeresére nő, jelenleg másfélszeres a kamatszint az eredeti szinthez képest. Tessék mondani, mi indokolja ezt az iszonyú kamatemelkedést? Semmi egyéb, csak az, hogy a bankok luxusprofitját ilyen módon biztosította mind az előző, szoc ialista kormányzat, mind pedig a mostani Orbánkormány. Szépségflastrom jellegű beavatkozások persze történtek: az árfolyamgát konstrukciójának bevezetése, amit úgy interpretálnak különböző vezető kormánypárti politikusok, hogy megmentettük az embereket, b evezettük az árfolyamgát intézményét, nem lehet áthárítani az ügyfelekre az árfolyamváltozás terhét, hiszen egy kedvező árfolyamon törleszthetik az ügyfelek a törlesztőrészleteket. Na de mi is ez az árfolyamgát? Egy elkülönített számlán az aktuális árfolya m és az árfolyamgátban rögzített árfolyam közti különbség továbbtovább kamatozik, és ezt ötéves moratórium lejárta után bevasalják az ügyfelektől. Mi is történik? A problémát öt évvel kijjebb tolja a kormány, a bankok pedig egy olyan pénztömegre tesznek s zert, amit most ugyan nem kapnak meg az ügyfelektől, de sebaj, az a pénztömeg öt évig kamatbevételt jelent folyamatosan egy elkülönített számlán a bank részére, és öt évet követően ismét fizethet az ügyfél egy megemelt törlesztőrészletet. Ezzel nyilvánvaló , hogy az ügyfél nincs megmentve, öt évre átmenetileg elodázták a problémát, de a tartozása tovább ketyeg, tovább nő egy elkülönített számlán. Ez minden, csak nem megoldás. Ez egy szépségflastrom, egy átmeneti megoldás arra a nagyon súlyos problémára, ami kibontakozott. Végtörlesztés intézménye. Úgy kommentálta ezt az első néhány kormányközlemény, hogy a végtörlesztéssel közel 200 ezer magyar családot kiszabadítottunk a devizahitelezés fogságából. Lefordítom ezt önöknek magyarra, nekem is van ilyen kiszabad ított ismerősöm: bement a kereskedelmi bankba, és az eddigi devizahitelét átváltotta a további árfolyamváltozástól rettegve forinthitelre, és körülbelül ugyanakkora vagy valamivel kevesebb törlesztőrészletet fizetett a forinthitele után, mint a devizahitel után. Az ő esete azt mondatja egy kormánypárti politikussal, hogy tessék, itt egy, a devizahitelezés csapdájából kiszabadított ember. Ha ténylegesen megnézem, tényleg kiszabadult - nem devizahitelt nyög, hanem forinthitelt. De vajon változotte ténylegese n az ő helyzete? Javulte? Nyilvánvaló, hogy nem szabadították ki a hitelcsapdából. (12.00) A másik összefüggés: a végtörlesztéssel mi történik? A fizetőképes ügyfél, aki meg tud szabadulni akár új hitel felvételével, akár pedig a meglévő megtakarításainak felhasználásával a jelenlegi hitelétől, visszafizeti a pénzt, kiszáll a legjobban fizető, leggazdagabb réteg, nekik van
