Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 19. szerda (28. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről általános vitája - ELNÖK: - DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke:
1825 mélyebb tartalmát - és ez nem a Nemzetgazdasági Minisztérium tervezőinek a hibája - nem ismerhette meg. (10.30) Meg kell jegyeznem, hogy a Költségvetési Tanács véleményező munkáját nem segíti az a kormányzati válasz, miszerint ezek a fejezeti kötetekben részletesen megismerhetők. Ugyan is e köteteket a tisztelt Ház is csak a napokban kapta meg, így az ezekkel kapcsolatos véleményét a tanács az elmúlt évek tendenciáinak kivetítése, valamint a már ismert intézkedések alapján alakította ki. Ennek figyelembevételével a Nemzeti Család- és Szo ciálpolitikai Alap kiadáscsökkentése a beindult folyamatokkal - a nyugdíjkorhatár előtti ellátásban részesülők számának visszaesése, a családi pótlékra jogosult gyermekek számának mérséklődése a magasabb létszámú korosztályok kilépése miatt - összhangban á ll. Az is reális a 2014. évi teljesülés alapján, hogy a 2015. évi lakástámogatásokra a 2014. évinél alacsonyabb összeget irányoz elő a költségvetés. Ugyanakkor kiadási bizonytalanságok jelennek meg a közoktatással kapcsolatos előirányzatoknál, ahol az eddi gi intézkedések ismeretében az lenne várható, hogy a személyi jellegű kiadások a tervezettnél nagyobb mértékben nőnek. Tisztelt Országgyűlés! A stabilitási törvénynek megfelelően tervezett államadósságmutató a 2014 végére várható 76,3 százalékról 75,4 száz alékra csökken, így az adósságszabály 2015ben teljesül. A mutató csaknem 1 százalékpontos javulása azt jelenti, hogy az adósságszabály akkor is teljesül, ha a GDP vagy a költségvetési hiány - a tanács által jelzett kockázatok következében - a törvényjavas latban foglaltnál, hangsúlyozom, csekély mértékben kedvezőtlenebbül alakul. Ugyanakkor az új uniós követelmény - vagyis 2016tól a GDP 60 százaléka feletti államadósság évenként legalább egyhuszad résszel történő csökkentése, addig pedig a strukturális egy enlegjavulás - teljesítése érdekében, valamint az ország fejlődése szempontjából egyaránt fontos az államadósság ütemes leépítése. A tanács ezért javasolta a kormánynak egy adósságcsökkentési program - legalább 2022ig, azaz a folyamatban lévő uniós költsé gvetési ciklus lezárásáig történő - kidolgozását, számba véve az EUforrásokra építő gazdaságfejlesztés eredményeit is. Összességében a tanács a kedvező folyamatok mellett a hiánycél és az államadósságszabály teljesülésével kapcsolatban többféle kockázato t azonosított. A makrogazdasági pályát, azon belül a 2,5 százalékos gazdasági növekedést akkor tartja megvalósíthatónak, ha a külső feltételrendszer, a nemzetközi konjunktúra és a befektetői bizalom nem romlik jelentősen, továbbá a 20072013as uniós költs égvetési ciklushoz kapcsolódó európai uniós források beáramlása a törvényjavaslatban foglaltaknak megfelelő lesz. Bevételi oldalon pedig a fogyasztáshoz kapcsolódó adóalapok alakulásánál, valamint az állami vagyon értékesítésénél lát kockázatokat. Tisztelt Országgyűlés! A tanács véleménye ezúttal - a korábbiakhoz képest - részletes kormányzati választ kapott, amely a törvényjavaslat főkötetének végén, mindenki által megismerhető. Ezért arra itt csupán röviden reflektálok. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy a ko rmányzati válaszban foglalt előirányzatváltoztatásokat gesztusértékűnek tartjuk. A kormány - az általa is várható kockázatokat nem ismertetve - az Országvédelmi Alap előirányzatát 20 milliárd forinttal, 40ről 60 milliárd forintra megemelte. Jelezte egyút tal, hogy ezáltal az államháztartás uniós módszertan szerinti hiánycélja a tervezettnél 0,4 százalékkal kisebb gazdasági növekedés esetén is tartható. Ugyanakkor azonban megemelték a KT által egyébként is feszítettnek minősített áfaelőirányzatot a terveze tthez képest, fokozva ezzel a bevételkiesés esélyét. Ugyanakkor növelték - 15 milliárd forintról 25 milliárd forintra - a helyi önkormányzati alrendszer hiányát. Ezzel valamelyest helyt adtak a tanács felvetésének, miszerint kérdéses ebben a szektorban a t ervezett 15 milliárd forintos hiány tarthatósága a 160 milliárd forint összegű adósságemelkedés esetén. Megjegyezték ugyanakkor, hogy az így számolt, 200 milliárd forintra rúgó adósság inkább egy elméleti maximum, mintsem konkrét előrejelzés.
