Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 19. szerda (28. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről általános vitája - ELNÖK: - VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter, a napirendi pont előadója:
1815 olyan önkormányzatok számára, amelyek még nem tudják ezt teljes egészében biztosíttatni a területén él őknek. Azt szeretnénk elérni tehát, hogy az állami feladatkörbe vont óvodai ellátás mindenki számára elérhető legyen majd. Szeretnénk azt is elérni, hogy Magyarországon egyetlen gyerek se éhezzen, így a gyermekétkeztetésre fordítható kiadások is jelentősen , több mint 10 százalékkal emelkednek a tervezet szerint. Emellett az infrastrukturális feltételek javítására is 20 százalékkal magasabb forrás áll majd rendelkezésre. A továbbiakban is segíteni kívánjuk a kistelepülések felzárkózását és az önkormányzatok által ellátott közfeladatok színvonalának emelését. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy az esélyegyenlőség érdekében a központi költségvetésnek még erőteljesebben kell érvényesítenie a szolidaritás elvét. Ennek megfelelően 2015ben fontos válto zás, hogy az alacsony gazdasági potenciállal, így alacsony helyiadóbevétellel rendelkező települések kiegészítő forrást, kiegészítő támogatást kapnak. A jelentős iparűzési adóval rendelkező településeket ugyanakkor továbbra is sávosan növekvő mértékben ter heli a beszámítás. Az önkormányzatok mintegy 2500 milliárd forintból gazdálkodhatnak 2015ben, amiből a központi költségvetés több mint 690 milliárd forint támogatást nyújt. Ezenkívül a településeket megilleti a gépjárműadó 40 százaléka. Az adósság átválla lásának köszönhetően ez lesz az első év, amikor az önkormányzatok tiszta lappal indulnak, és nem kell a tartozások visszafizetésére költeniük. Emlékeztetnék rá, több mint 1300 milliárd forint adósságot vettünk át a településektől, tehát Magyarországon 2015 . január 1jével nincs olyan település, amelynek adóssága lenne. Reméljük, hogy ezzel a lehetőséggel az önkormányzatok a gazdaságfejlesztés tekintetében is élni fognak. Tisztelt Ház! A 2015. évi költségvetés szerves része a társadalombiztosítás két pénzügy i alapjának, a Nyugdíj- és Egészségbiztosítási Alapnak a gazdálkodása. A Nyugdíjbiztosítási Alap költségvetésénél 2015ben is a bevételek és a kiadások egyensúlyával számoltunk. A bevételek két meghatározó előirányzata a szociális hozzájárulási adó és a ny ugdíjjárulék. 2015ben a szociális hozzájárulási adó, közismertebb nevén a szocho mértéke változatlanul 27 százalék marad, de ennek megosztása a társadalombiztosítás két pénzügyi alapja között változik. A Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető rész az idei év i 96,3 százalékról jövőre 85,9 százalékra csökken, így értelemszerűen az Egészségbiztosítási Alaphoz jutó rész aránya növekszik. (9.40) A változást az magyarázza, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap kiadásainak fedezetéhez ez a kisebb mérték is elegendő. A nyug díjjárulék mértéke változatlanul 10 százalék. Az alap bevételei 2015ben teljes mértékben fedezik az előirányzott kiadásokat. Az alap kiadásait tekintve a legjelentősebb tételt a nyugellátások jelentik. A januári 1,8 százalékos emelés megegyezik a 2015re tervezett fogyasztóiárindexszel, fogyasztóiáremelkedéssel. Ennek megfelelően, ahogy már korábban utaltam rá, a nyugellátások jövőre is megőrzik a reálértéküket. Az Egészségbiztosítási Alap 2015. évi költségvetésénél is, az előző évekhez hasonlóan, a bevé telek és a kiadások egyensúlyával számoltunk. Az alap bevételeinek nagyobb részét, közel 64 százalékát a járulékbevételek és hozzájárulások, kisebb hányadát, 30 százalékát a költségvetési hozzájárulások adják a következő évben. A szociális hozzájárulási ad ó megosztási arányának változása következtében az Egészségbiztosítási Alap az előző évhez képest nagyobb arányban, mintegy 14 százalékban részesül ebből a bevételből. A bevételek másik jelentős csoportját a költségvetési hozzájárulások képezik, amelynek na gysága a tavalyi évhez képest csökken. Az alapnak két meghatározó kiadása van: a pénzbeni és a természetbeni egészségbiztosítási ellátások kiadása. A pénzbeni ellátásokon belül a legmagasabb összeget a rokkantsági, rehabilitációs ellátások kiadásai teszik ki. A természetbeni ellátások legnagyobb súlyú kiadását a gyógyítómegelőző ellátás adja. Az erre a célra fordítható pénz az előző évhez viszonyítva 18,5 milliárd forinttal emelkedik,
