Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 19. szerda (28. szám) - Az ülésnap megnyitása - Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az Állami Számvevőszék véleménye Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről általános vitája - ELNÖK: - VARGA MIHÁLY nemzetgazdasági miniszter, a napirendi pont előadója:
1813 Ahogy a 2015ös költsé gvetésen is látszik, a kormány lépésről lépésre haladva életpályamodelleket alakít ki, amelyek kiszámíthatóvá és tervezhetővé teszik számukra a jövőt a munka világában és a magánéletben is. Tisztában vagyunk vele, hogy az általános jóléttel és az anyagi bi ztonsággal még nem lehetünk elégedettek, de a kormány a lehetőségeket figyelembe véve igyekszik orvosolni a szociális problémákat, amelyeket az elődeitől örökölt. A kormány kiemelt figyelmet fordít a nyugdíjasok helyzetének javítására is. Ahogy azt vállalt uk és ígértük, a nyugdíjak a jövőben is az infláció mértékével növekednek, tehát megőrzik a reálértéküket. Az idősek terheit mérsékli a rezsicsökkentés is, amelynek eredményeit a kormány a nemzeti közműszolgáltatási rendszer elindításával kívánja megőrizni . A „segély helyett munkát” elvnek megfelelően azt szeretnénk elérni, hogy Magyarországon mindenkinek legyen munkája, aki tud és akar dolgozni, és ne szoruljon jövedelempótló támogatásokra. Ezért a 2015. év prioritása a Startmunkaprogram folytatása, fokoz atos kiterjesztése. Az eddigi átlagos évi 200 ezer közfoglalkoztatotton felül 2015 második felétől több tízezerrel többen vehetnek részt ebben a programban. Az idei évinél erre 35 milliárd forinttal többet, 270 milliárd forintot biztosít a költségvetés a j övő évben. Folytatódnak a foglalkoztatást ösztönző kormányzati programok, így a munkahelyvédelmi akció is. Újdonság viszont az, hogy a munkahelyvédelmi akció keretében jövőre már a kisgyermekes szülők részmunkaidős foglalkoztatása után is jár a teljes adók edvezmény. A képzések és szakképzések erősítésével pedig azt kívánjuk elérni, hogy minél több embert vezessünk vissza a munka világába. A foglalkoztatás bővülése egyben kiadáscsökkentés is, hiszen az állam kevesebbet költ segélyekre és jövedelempótló támog atásokra. Tehát arra kívánok itt utalni, hogy azok a képviselőtársaink, akik azt vetik föl, hogy kevesebbet költünk szociális segélyekre, valóban jól mondják, kevesebbet akarunk erre költeni, mert többet kívánunk az embereknek jövedelemben visszaadni; a kö zfoglalkoztatás, a közmunkaprogram ezt a célt szolgálja. Tisztelt Országgyűlés! 2015ben elindul minden idők legnagyobb gazdaságfejlesztése, az uniós forrásból megvalósuló programokra, beruházásokra több mint 2500 milliárd forintot, a bruttó hazai termék 7 ,5 százalékát költi a központi költségvetés jövőre. Ez az összeg közel 350 milliárd forinttal, 16 százalékkal magasabb, mint volt 2014ben. Miközben a 20072013as időszak programjainak utolsó meghatározó éve jön, ténylegesen beindulnak a 20142020as idős zak új programjainak kifizetései is. A 20142020as fejlesztési ciklussal új időszámítás kezdődik a hazai fejlesztéspolitikában. Hét év alatt összesen több mint 34 milliárd euró támogatás érkezik hazánkba. Ez a szükséges hazai társfinanszírozással együtt m integy 12 000 milliárd forintos fejlesztést jelent a következő években. Az egy főre jutó támogatás mértéke soha nem volt akkora Magyarországon, mint a 20142020as ciklusban. Ezzel a mutatóval a második helyen állunk az európai uniós tagországok között. Te hát Magyarország ebben a tekintetben is, a források megszerzése és a források nagysága tekintetében jó pozíciót ért el az Európai Unión belül. (9.30) A kormány felkészült arra, hogy a hazánkba érkező fejlesztési forrásokat célzottan és egyszerűbben használ ja fel. Döntöttünk arról is, hogy a források 60 százalékát a foglalkoztatás és a versenyképesség növelését szolgáló gazdaságfejlesztésre fogjuk fordítani. Csak utalok itt arra, hogy ez az előző hétéves időszakban 16 százalék volt, ez nő most 60 százalékra. Fontos változás az is, hogy a pályázók a korábbinál már jóval átláthatóbb, egyszerűbb és ésszerűbb pályázati eljárásokkal számolhatnak. A Magyarország uniós csatlakozását követő első teljes hétéves programozási időszak 2013ban lezárult, azonban a kötelez ettségvállalási keretelőirányzatokat a 2015. év végéig kell kifizetni. A kormány célja, hogy ezeket az uniós forrásokat is maradéktalanul felhasználjuk, az ehhez szükséges államháztartási társfinanszírozás összege biztosított a költségvetésben 2015ben is . A következő évi költségvetésben már jól látható a kifizetések gyorsítása is. A jelenleg futó programok mellett a most indulók forrásai is lehetőséget
