Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 18. kedd (27. szám) - Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer továbbfejlesztésével összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - KEPLI LAJOS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1799 nem kapcsolódott össze azzal, hogy interneten keresztül, elektronikus felületen keresztül be is lehessen nyújtani - ez nyilván a következő lépés , hanem csak az elektroniku s kitöltő programban kitöltött programokat kellett kinyomtatni, majd aláírni és kézzel benyújtani a hatósághoz. Számos olyan párhuzamos adatszolgáltatás volt, amelyet ugyanaz a környezethasználó ugyanazon hatósághoz benyújtott különböző adatszolgáltatásokb an köteles volt teljesíteni, ugyanazokat az információkat újra és újra megadni, hiszen a környezetvédelmi hatóságnál külön osztályon foglalkoztak, mondjuk, a FAVIval és külön osztályon a hulladékosadatszolgáltatással, és sokszor ezek nem is találkoztak ö ssze, tehát nem is lehetett azt összevetni, hogy vannake eltérő vagy azonos információk a kettőben, vagy vane olyan, ami alapján valami hiba jön ki a rendszerből. Vagy mondjuk, a különböző vállalkozások által benyújtott hulladékosadatszolgáltatás, amely mondjuk, a hulladékkezelő cégeknél azt jelentette, hogy adott évben mennyi és milyen minőségű és mennyiségű hulladékot vett át a szolgáltatóktól, illetve a hulladéktermelőktől, ezek az adatok sem találkoztak egymással, márpedig ez a mai korban, a XXI. szá zadban rendkívül egyszerűen megoldható. Reméljük, hogy ebben az irányban már tényleg egy nagy lépést fogunk előre tenni, hogy kiszűrjük azokat a nem tisztességesen dolgozó vállalkozásokat, akik nem a hulladékkezelési engedélyükben foglaltakhoz képest végzi k a tevékenységüket, vagy pedig esetleg engedély nélkül. Ez a másik része, amikor azt szerettük volna megtudni vagy szeretnénk megtudni, hogy egy adott vállalkozás - aki mondjuk, valamilyen beruházásnál dolgozik, és teszem azt, mondjuk, épületet bont, és l átjuk fizikailag, hogy szállítja el az azbesztes palát, a tetőt - rendelkezike engedéllyel, mondjuk, veszélyeshulladékszállítási vagy kezelői engedéllyel erre a tevékenységre, azt az interneten keresztül, egy webes felületen keresztül bármikor megtehess ük, és valóban naprakész és olyan adatokat szolgáltasson, ami az akkori állapotot tükrözi. Tehát a vállalkozói szféra érdekében és az állampolgárok érdekében, a civil társadalom érdekében ez mindenképpen nagyon fontos, hiszen ők azok, akik kinyerik az info rmációt ezekből a rendszerekből, és kíváncsiak arra, hogy az egyes környezeti elemek egyrészt mennyire terheltek, kik a legnagyobb szennyezők, és milyen szennyezőanyagokkal történik meg az adott környezeti elem terhelése, másrészt pedig, hogy rendelkezneke bizonyos vállalkozások engedéllyel arra a környezethasználatra, amit éppen fizikailag végeznek. Tehát az átláthatóság nagyon fontos volna, mert legtöbbször tényleg azt lehetett tapasztalni, hogy óriási mennyiségű adat érkezik be a környezetvédelmi hatósá ghoz, amit fizikailag szinte képtelenek voltak feldolgozni. Volt olyan nemegyszer, hogy körülbelül fél évvel az adatszolgáltatás megtétele után került feldolgozásra egyegy bejelentés, bevallás; nyilvánvaló, hogy ennek megvolt az a következménye, hogy nem lehetett tudni, nem lehetett biztosan tervezni a következő időszakra sem a vállalkozásoknak, sem pedig az engedélyezéssel foglalkozó hatósági ügyintézőknek. Összefoglalva: a környezetvédelmi információhoz való hozzáférés javítása és folyamatos, egyre jobba n elektronikussá tétele fontos, és egyre jobban meg kell hogy szüntessük azokat a párhuzamosságokat, amelyek jelenleg fennállnak, és hogy a különböző nemzetközi és hazai jogi jogszabályoknak megfeleltessük ezeket a rendszereket. Ezt minden esetben mi támog atni fogjuk, akármilyen környezeti adatról, környezetterhelésről is van szó, hiszen hosszú távon ez is hozzájárul ahhoz, hogy egy adott területen akár, hiszen ezeknek az adatoknak a segítségével statisztikákat is lehet összeállítani, amelyek alapján meg tu djuk mondani, hogy egy adott területre vonatkozóan hogyan tudjuk csökkenteni, mondjuk, a légszennyezést, vagy hogyan tudjuk a talajvíz terhelését hosszú távon csökkenteni. Ehhez ma, a XXI. században talán a legnagyobb kincs az adatbázis, mindig az adatok a legnagyobb értéket jelentő dolgok, és nyilvánvaló, tudni kell, hogyan éljünk ezekkel az információkkal. Összességében tehát azt tudom mondani, hogy támogatni tudjuk a jogszabályt, és támogatni tudunk minden olyan jogszabályt, ami ennek a rendszernek a fej lesztését tűzi ki célul. Reméljük egyébként, hogy a valóságban is ennek ez lesz a következménye, hogy az országos környezeti
