Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 18. kedd (27. szám) - Az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer továbbfejlesztésével összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1797 lehetséges az ügyfélkapun keresztül benyújtani az adatokat, amivel valószínűleg Európa egyik legbonyolultabb és legmunkaigényesebb adatbeviteli szisztémája jöhet létre Magyarországon. Ráadásul ez a kormány megkettőzi a környezethasználók adminisztrációs terheit bizonyos tekintetben, de megint az államtitkár úr értelmezésé t kérem segítségül, hiszen a jogszabályból számomra az derül ki, hogy lesz jó néhány olyan környezeti adat, amit papír alapon is be kell nyújtani a hatóságokhoz és az informatikai rendszerbe is fel kell tölteni. Ez azért furcsa, mert a kormányuk nemrégen e gy újabb hangzatos kifejezést hallatott, ami nekem is nagyon tetszett: ez a bürokráciacsökkentés volt, ami egyezik a kormánynak az állítólagos céljaival. Hiszen a Fidesz utolsó nyilvános választási programjában, amit egyáltalán el lehet érni, gondolom, ez már nem egyéves vagy négyéves, azt írta a Fidesz: a nemzeti ügyek kormánya csökkenteni fogja az adminisztráció gerjesztette költségeket, az állami tevékenységekből fakadó vállalkozói kockázatokat. Programot indít a gazdasági bürokrácia és az adminisztráció csökkentésére, mert csökkenteni kell a vállalkozások adatszolgáltatási kötelezettségét, megszüntetni azt a gyakorlatot, hogy az államigazgatásban rendelkezésre álló információkat a vállalkozóktól kéri be újra és újra az állami intézmény. Ha jól értem a jo gszabályt, ez ennek ellenére ezt teszi meg, hiszen jó néhány környezeti információt fog bekérni ügyfelektől, adatszolgáltatásra kötelezi őket, akiknek egyébként írásban is meg kell tenniük az adatszolgáltatást, és egyébként jó néhány esetben olyan, amit es etleg ismételten és ismételten megtehet a hatóság. Hiszen abban az esetben, amennyiben, mondjuk, egy védett területet vagy Natura 2000es területet érintőben bármilyen környezeti hatástanulmány, hatásbecslés készül, akkor a két végében történt különböző fe jlesztések során esetleg ugyanazokat az információkat kell majd az adatszolgáltatónak beadnia. Tehát összességében az országos környezeti információs rendszer legnagyobb problémája nyilvánvalóan az, hogy rendkívül szűk nyilvánosan hozzáférhető környezeti a datok arányát fogja tartalmazni, ami a ráfordított forrásokhoz képest rendkívüli mértékben hatékonytalan. Megértem azt a kritikát, hogy ezeket a kérdéseket a részletes vita során kell megvitatni, hogy a jogszabály különböző szakaszai miért nem szolgálják a hatékonyságot, azonban az általános vitában kell hogy hangot adjunk az aggályunknak azzal kapcsolatban, hogy ennyi pénzből, tehát 1 milliárdból 2009ben, majd 2013ban 2 milliárdból - most meg nem tudjuk, hogy még 2 milliárdból, vagy pedig abból - egy oly an rendszer jöjjön létre, ami valóban elérhetővé teszi ezeket az információkat. Összességében el szeretném mondani azt is, hogy korábban - állítólag nekem megszűnt már az, hogy civil legyek, mert korábban voltam az is - az aarhusi egyezmény a környezeti in formációkhoz való hozzáférés lehetőségének a biztosítására több esetben rendelte el a magyar kormányoknak, hogy az e keretegyezménnyel kapcsolatos kötelezettségeiket teljesítsék, és minden esetben elmarasztalta a magyar kormányt. És az a kérdés, hogy az aa rhusi egyezmény összes elvárt információjával, ami az állampolgároknak nemcsak azt a jogot adja meg, amellyel az ön által elmondott környezeti elemeket veszik igénybe, hanem jó néhány bővebb környezeti, társadalmi, fenntarthatósági szempontot is, azok mily en relevanciával lesznek ezzel a rendszerrel kapcsolatban. (14.20) Tehát az országos környezeti információs rendszer a törvényjavaslat szerint a kormányrendeletben szabályozza majd a publikus felületein közzéteendő adatok körét - tehát most, jelen pillanat ban azt sem tudjuk, hogy mik lesznek ezek az adatok, majd egy későbbi szabályozás jön erre létre , miközben olyan környezeti információkról van szó, amelyek egykét kivételtől eltekintve, alapértelmezésben is nyilvánosak kellene hogy legyenek; erre költün k most el újabb 2 milliárdot. A probléma súlyosságát nemcsak az jelzi, hogy a 2010ben hatalomra került Orbánkormány a civil szervezetek egyik legsürgetőbb feladataként és elvárásaként jelölte meg a környezeti információkról szóló aarhusi egyezmény előírá sainak betartását és megtartását, aminek érdekében azóta sem történt semmi, hanem az is, hogy Magyarországgal szemben kötelezettségszegési eljárás
