Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 18. kedd (27. szám) - Egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről a Moldovai Köztársaság közötti Társulási Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: - ELNÖK: - DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1778 Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt vezérszónoki felszólalásomat elmondanám, engedjenek meg egy személyes megjegyzést. Egy kicsit déjŕ vu érzésem van, amikor az Európai Unió és Moldávia közötti társulási megállapodás ratifikációjának a vitáját tartjuk itt, a Magyar Országgyűlésben, mert ezzel a dokumentummal Moldávia európai integrációjának egy nagyonnagyon fontos állomásához érkeztünk. Mint a Magy ar Országgyűlés és egyben a strasbourgi székhelyű Európa Tanácsnak egykori tagja, éppen húsz évvel ezelőtt ott lehettem az indulásnál, amikor Moldávia a tagfelvételét kérte az Európa Tanácsba. Mint egykor az Európa Tanács jogi bizottságának raportőre, húsz évvel ezelőtt gyakran tettem látogatást Moldáviában, és így van némi rálátásom, hogy az elmúlt húsz évben mi változott ebben az országban, milyen pozitív folyamatok indultak el az európai integráció szempontjából. Hála istennek, elérkeztünk húsz év alatt oda, hogy most itt, a Magyar Országgyűlésben a társulási megállapodásról beszéljünk. Tisztelt Képviselőtársaim! Moldova esetében is egy olyan társulási megállapodás megerősítése van napirenden, amely a Grúziával kötött szerződéshez hasonlóan a tavalyi, vil niusi keleti partnerség csúcstalálkozóján került parafálásra, és az idén júniusi Európa tanácsi csúcstalálkozón pedig aláírásra. Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy a 2009ben hat országgal indult keleti partnerségi kezdeményezésben a mai ülésünkön tárgy alt három ország vitathatatlanul továbblépett az európai integráció göröngyös útján. Azt is mondhatnám, hogy új korszak előtt állnak, azonban e három ország esetében sem tudunk országcsoportról beszélni, mert kizárólag a társult országok egyéni teljesítmén yén és a szükséges feltételek teljesítésén múlik a jövője. Tehát itt közel sem hasonló a szituáció, mint annak idején például a visegrádi országok tagfelvételénél beszélt az Európai Közösség még akkor, hogy egyfajta konvojban csatlakozzanak ezek az országo k. A Moldovai Köztársasággal kötött társulási megállapodás esetében a törvényjavaslat nagymértékben emlékeztet a Grúziával kötött megállapodásra, ahogy az államtitkár úr is említette. A megállapodás elismeri, hogy a Moldovai Köztársaságnak mint európai ors zágnak a történelme és értékei közösek a tagállamokéival, és az ország elkötelezett ezen értékek végrehajtása és előmozdítása iránt. Az előbb említettem, hogy itt egy új típusú megállapodásról van szó, az EU szempontjából ezt úgy mondjuk, hogy a negyedik g enerációs megállapodásról. Ez már jelentősen továbbmegy a hagyományos gazdasági integráción, továbbá mélyebb és átfogóbb, mint az úgynevezett harmadik generációs megállapodások voltak. Ez utóbbi kategóriába a középeurópai országokkal a ’90es évek elején m egkötött európai megállapodások vagy később a nyugatbalkáni államokkal létrehozott stabilizációs és társulási megállapodások tartoznak. Tisztelt Képviselőtársaim! A társulási megállapodás egyik fontos célja, hogy megvalósuljon az EU belső piacába történő fokozatos gazdasági integráció e megállapodás rendelkezései szerint, többek között e megállapodás szerves részét képező mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térség útján. Független gazdasági elemzések egyébként azt mutatják, hogy Moldova részvétele a mé lyreható és átfogó szabadkereskedelmi övezetben az EUba irányuló exportját, ha jól emlékszem, 1516 százalékkal, az Unióból származó importját pedig 8 százalékkal fogja növelni. (12.50) Egyébként a moldovai agrártermékek is könnyebben jutnak majd el az EU piacára azáltal, hogy az elsődleges és a feldolgozott mezőgazdasági termékek vonatkozásában is az EUimportvámok megszűnnek. Itt egy kicsit visszaköszön például a Magyarországgal kötött társulási megállapodás, ott is az Európai Unió - vagy akkor még az Eu rópai Közösségek - egyoldalú engedményeket tett. A megállapodás tartalmazza tehát a közös értékekre, a reformokra és a kereskedelmi kapcsolatokra vonatkozó előírásokat, a jogközelítési, intézményfejlesztési rendelkezéseket is. A
