Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 18. kedd (27. szám) - Egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergia-közösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási Megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1772 Egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergiaközösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási Megállapodás kih irdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája Soron következik az egyrészről az Európai Unió, az Európai Atomenergiaközösség és tagállamaik, másrészről Grúzia közötti társulási megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezá rásig. Az előterjesztés T/1962. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztés részletes vitáját kijelölt bizottságként a Külügyi bizottság folytatja le. Elsőként megadom a szót Magyar Levente úrnak, a Külga zdasági és Külügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének. Parancsoljon! MAGYAR LEVENTE külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Jelen törvé nyjavaslat célja egy olyan kérdés rendezése, amelyben talán megalapozott reményeim szerint túlságosan heves vita nem várható, tekintve, hogy ez a kérdés általános konszenzust élvez a magyar parlamenti pártok és a kormányzat köreiben, ahogyan azt gyakorlati lag az egész Európai Unió minden politikai ereje is egyöntetűen támogatja. A törvényjavaslat arra irányul, hogy az Európai Unió és Grúzia - Georgia, ahogy ma már Magyarországon hivatalosan nevezzük ezt az országot - közötti társulási megállapodást, amit ez év június 27én írtak alá a felek, ratifikálja, azaz kihirdesse a Magyar Országgyűlésben. Tisztelt Ház! Egy olyan kérdésről van szó, még egyszer, amely egyöntetű támogatást élvez, legalábbis legjobb remé nyeim szerint. Amikor 2009ben, tehát idestova öt évvel ezelőtt az Európai Unió meghirdette a keleti partnerség politikáját, ennek elsődleges célja az volt, hogy azon volt szovjet tagköztársaságok esetében, amelyek a keleteurópai régióhoz tartoznak, kinyi ssa a majdani egykori esetleges uniós csatlakozás, uniós integrációjának a perspektíváját. Magyarország e politikai szándéknak, e geopolitikai törekvésnek kezdetektől fogva, azt lehet mondani, élharcosa volt, amennyiben minden fórumon, minden alkalommal, m inden eszközzel támogattuk ezt a folyamatot, amely perspektivikusan azt célozza, legalábbis a mi értelmezésünkben, erről az Unió szintjén némileg vita van, hogy ezek országok, nevezetesen többek között Grúzia, Georgia egykoron az európai integráció teljes körű tagjává válhassanak, amennyiben az erre irányuló szándékuk töretlenül fennáll. (12.20) Tisztelt Ház! Nekünk, a magyar kormánynak ez, azon túl, hogy gazdasági és biztonságpolitikai kérdés, egy egészen egyértelmű elvi kérdés is, tekintve, hogy e hosszú évtizedekig, majdnem egy évszázadig a szovjet kommunista rabigát nyögő országok is megérdemlik azt az esélyt, amit Magyarország megkapott 1989 után, nevezetesen, hogy felépíthessenek egy olyan társadalmigazdasági berendezkedést, amely minden szempontból k ompatibilis a nyugati értékekkel, a nyugati értékrenddel, és intézményesen is a nyugati közösségek, biztonságpolitikai és politikai közösségek részévé válhassanak. A társulási megállapodást úgy tudjuk leginkább megragadni, ami a lényegét illeti, hogy ez eg y politikai társulás egy gazdasági integráció mellett, tekintve, hogy egy úgynevezett mély és átfogó szabadkereskedelmi megállapodás is immanens részét képezi a megállapodásnak, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag teljes körű szabadkereskedelmi intézkedést vezet be Grúzia és az Európai Unió viszonylatában, ezzel is elősegítve Grúzia és a többi érintett ország - de erről majd részletesen lesz szó a további törvényjavaslatok kapcsán - Európai Unióhoz való gazdasági közeledését.
