Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 18. kedd (27. szám) - Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek az egyes kereskedelmi építmények engedélyezése fenntarthatósági szempontjainak érvényesítése érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SZATMÁRY KRISTÓF, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1759 eladási technikák által rohamosan szorították vissza a hazai kiskereskedelemben a magyar tulajdonú társaságokat. Nem önmagában csak ez a következménye volt, hanem a nemzetközi lánc ok megjelenésével a fogyasztási javak is átalakultak, és ettől az időtől kezdve datálható az lényegében, hogy a magyar piacon a magyar élelmiszerek aránya is lecsökkent, a korábbi 90 százalékról 6070 százalék közé esett le. Ezt a negatív folyamatot nemcsa k a kormányoldalon, nemcsak a különböző szakmai szervezetekben, vállalkozásoknál érezték, hanem egy általános társadalmi felismerés is párosult ehhez. Ennek tudható be egyébként az - hogy visszakanyarodjak a történet alapmotívumához , hogy 2011ben az LMPfrakció beterjesztett egy olyan javaslatot, amelyet a kormány felkarolt, a Fideszfrakció támogatott, tárgysorozatba került, bár részben átalakult, és megszületett az a döntés, amely lényegében a kereskedelmi létesítmények építésére elég komoly tiltást, i lletve elég komoly struktúraátalakítást vezetett be. Hogy miért volt erre szükség? Azokon túl, amit említettem, még két indok az akkori vitából kiolvasható. Az egyik az, hogy azokon a negatív folyamatokon túl, amelyeket említettem, a hazai tulajdonú keresk edelem és a hazai élelmiszerek visszaszorulásán túl, az a negatív hatása is volt a folyamatoknak, hogy Magyarországon egyébként a korábbi szabályozatlanság miatt jelentősen nagyobb az egy főre eső kereskedelmi négyzetméterek száma, mint akár a tőlünk nyuga tra lévő országokban. Ráadásul, mivel korábban fenntarthatósági, városfejlesztési szempontból nem voltak korlátok, budapestiként is el tudom mondani, hogy részben a belvárosi üresen álló üzlethelyiségek, a belváros kiürült forgalma annak köszönhető, hogy t öbb tízezer négyzetméter kereskedelmi létesítmény jött létre például a budapesti agglomeráció vagy az M0s körül, és míg korábban az emberek a hagyományos budapesti tereket használták részben vagy egészben vásárlásra, ezek a belvárosi részek elveszítették a vonzerejüket, és a forgalom kikerült a városból, ami nem részletezett problémákat is okozott - városképvédelmi, turisztikai, illetve életminőségi problémákat - a városban. És hogy mi volt az oka? Az oka az volt lényegében, hogy egyébként tőlünk nyugatra, ahol ezt a hasonló problémát évtizedekkel korábban észlelték, ott a legtöbb országban egyébként valamilyen módon szabályozzák ezeknek a kereskedelmi létesítményeknek a megvalósulását; lásd például Belgium, ami a korábbi rendelkezések alapjául szolgált. Be lgiumban ugyanúgy 400 négyzetméter fölött minden kereskedelmi létesítménynek az építési engedélyen túl további engedélyek beszerzése szükséges. De Olaszországtól kezdve jó néhány más európai ország is ismer különböző mértékű szabályozást a kereskedelmi lét esítményekre, részben környezetvédelmi okokból, részben ellátási okokból, és részben azért, mert a közösen belakott városi környezetben egyáltalán nem mindegy, hol fókuszálódik a fogyasztás, és milyen körülmények között, mennyire elérhető egyébként ez töme gközlekedéssel, mennyire csak kocsival. Értelemszerűen az ökológiai lábnyoma is teljesen más egy M0s körüli bevásárlóközpontnak, amit kizárólag autóval lehet megközelíteni, mint például egy belvárosi kisebb üzletnek, amelyet tömegközlekedéssel vagy akár g yalogosan is el lehet érni. (11.20) Tehát ez a szabályozás elindult 2011ben, és azt tudom mondani, hogy bár - még egyszer - a szabályozás fő okai alapvetően környezetvédelmiek és építési jellegű szabályozások, pozitív hatást gyakorolt egyébként a keresked elemre is, mert a legutolsó felmérések szerint egyébként azzal, hogy nem tudott ez az amúgy is túlterhelt, egy lakosra jutó vásárlói négyzetméter növekedni, megállt a hazai és a külföldi tulajdonú kereskedelmi egységek közötti folyamatos eltolódás, ami 200 4től érezhető volt. Értelemszerűen, mivel ez üzleti érdekeket sértett, volt mindenféle reakció belföldön és külföldön. Egyébként a moratórium az idei év végén lejár, ezért is volt szükség ennek az új javaslatnak a beterjesztésére, ami azért alapvetően, má r igazodva a korábbi moratóriumhoz, ahhoz képest egy normál közigazgatási eljárásba helyezi át a 400 négyzetméter fölötti engedélyek megadását. Tehát közelítünk a korábbi, ideiglenes tűzoltásnak tűnő javaslattól az Európai Unióban is jobban bevett gyakorla t felé.
