Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 18. kedd (27. szám) - Egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - SCHMUCK ERZSÉBET, az LMP képviselőcsoportja részéről:
1749 létező, köztulajdonban álló bankhoz kerül a későbbi piaci eladásig. Ekkor legalább tudjuk, hogy nem bóvlit veszünk. Egy másik megoldás a rossz bank létrehozása, amikor éppen hogy a problémás, kétes értékű eszközöket e melik ki a bankok mérlegéből; ezt hívják a hitelállomány, a hitelportfólió megtisztításának. A Matolcsy vezette jegybank ez utóbbi megoldás, a rossz bank mellett tette le a voksát. A magyar kormány és a Nemzeti Bank elképzelései szerint a jegybank és az ál lam finanszírozná ezt a rossz bankot, tehát nem a szanálást, amelybe a kétes hiteleket gyűjtenék össze. A vállalati hitelezés fellendítésének jelszavával bekerülési áron közel 800 milliárd forint rosszul kihelyezett, igen kockázatos vállalati hitelállomány t akarnak kiváltani, megvásárolni, legalább 300 milliárd forintot elköltve. A gond az, hogy alapjaiban elhibázott a kormány és a jegybank rosszbankkoncepciója legalább öt okból. Először is: a problémás hiteleknél rendkívül nehéz a valódi értékük, reális ár uk megállapítása. Másodszor: nemcsak a szükséges tőke előteremtéséről van szó, hanem arról is, hogy ezektől a rossz hitelektől csak nagyon lassan lehet megszabadulni, emiatt jó néhány évig le lesznek kötve, és semmiféle hasznot nem fognak hajtani. Az évek alatt egyszerűen elinflálódnak majd a rossz bank létrehozására fordított közpénzek. Harmadszor: ezeket az úgynevezett egyéb pénzpiaci eszközöket - mint a rossz bank, ingatlanvásárlások, rendkívüli hitel - a Matolcsy vezette jegybank vélhetően a jövőben is átláthatatlanul, kontroll nélkül fogja alkalmazni közös pénzünk és tartalékaink terhére. Ha ez a trend folytatódik - márpedig ezt látjuk , az a jegybanki hitelességbe és a magyar államba vetett bizalom megingásába is kerülhet. Ezenfelül, ha a jegybanki vá sárlások kritikus szintet érnek el, jelentős torzulásokat okozhatnak a piaci árakban. Végül arról se feledkezzünk meg, hogy a közvetlen jegybanki, állami beavatkozásokkal a jegybank ugyanazon a piacon befektetőként és szabályozóként, felügyeletként is jele n van; olyan ez, mint amikor a focimeccsen a bíró is beszáll a játékba. Matolcsy úr mindezeket figyelmen kívül hagyva azt nyilatkozta, hogy a rosszbankkoncepció megvalósítására szerinte kényszer van. De vajon mi az a kényszer, amely azt indokolja, hogy a r ossz vállalati hitelállomány költségeit az államra, az adófizetőkre terheljék? Azt mondják, máskülönben nem élénkülne a vállalati hitelezés. De ez hogyan lehetséges? Talán mégsem teljesít jobban a gazdaság? Csupán az állami stadionépítések húzzák fel a gaz dasági mutatókat? Vagy mert a 6 milliárdos reklámtender ellenére a növekedési hitelprogramból még mindig csak a kisvállalkozásoknak csak egy szűk köre részesül? Vajon mi lehet ez a kényszer, amely a jegybanki tartalékok egyre gyorsabb felélését, elköltését indokolja? De nézhetjük máshonnan is. Ha ennyire sok elszórható pénzünk van, akkor mi szükség az országot súlyos adósságba verő paksi hitelre? - kérdezzük. (10.30) Vagy ha az oroszok helyett most a bankokkal szeretnénk üzletelni, miért nem a Nemzeti Eszkö zkezelő forrásait bővítjük százmilliárdokkal? Létrehozhatnánk egy kiterjedt állami ingatlanpiacot, ami egy bérlakásprogram egyik fontos pillérét is jelenthetné. A rosszbankkoncepció megvalósítása során legalább 300 milliárd forintért elsősorban kereskedelm i ingatlanok, irodák, plázák és hotelek finanszírozása mögötti hiteleket venne át a bankoktól a kormány és a jegybank, eközben a hitelüket fizetni nem tudó, rászoruló családok megsegítésére ennek az összegnek a tizede sem jutott az elmúlt években. Az LMP s zámára elfogadhatatlan, ha a rendelkezésre álló hazai forrásokból bedőlt kereskedelmi ingatlanokat vásárolnak ahelyett, hogy az önhibájukon kívül bajba jutott családokon segítenének. Persze, a kormány és Matolcsy úr pénzügyi mutatványainak rendszerint alap os oka van, általában nem az, amit mondanak. Kapirgáljuk meg egy kicsit a felszínt! Nézzük meg, mi lehet a rossz bank valódi értelme! A jegybankelnök szavai szerint néhány külföldi tulajdonosú magyarországi bank felől olyan jelzéseket kaptak, hogy elhagyná k az országot. Matolcsy úr szerint, ha sikerül kitisztítani a rossz hiteleket a banki mérlegekből, akkor ígéretes, új vevők jelentkezhetnek egyes bankokra, vagyis a jegybank a rosszul kihelyezett vállalati hitelek átvállalásával támogatná a bankrendszer tu lajdonviszonyainak
