Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 18. kedd (27. szám) - Egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
1747 Itt felmerülhet - és ez egy nagyon fonto s kérdés, amit kérem, hogy válaszoljon meg az arra kompetens személy , hogy milyen módon kerülhető el ezen díjkulcs mennyiségének, volumenének növelését követően az, hogy ez tökéletesen és teljes egészében beépítésre kerüljön a szolgáltatások áraiba, tehá t hogy végső soron ezt is a magyar polgárokkal fizettessék meg. A Jobbik álláspontja szerint ez tűrhetetlen lenne, ezért meg kell akadályozni, elejét kell venni a hasonló folyamatoknak, ehhez viszont egy jól kimunkált, átgondolt eszközrendszerre van szüksé g. Ennek nyomát nem látjuk ebben a javaslatban, éppen ezért, ha nincs ilyen, akkor a 2015. júliusi önöknek szabott határidő lehetővé tenné, hogy adott esetben egy átgondoltabb munkafolyamat végén előálljanak egy olyan formulával, amely biztosítja a betétes ek valódi biztonságát ezen áthárítások tekintetében is. De van ám még egy szempont, kicsit szélesebb spektrumból vizsgálva ezt az egészet, amit figyelmen kívül szoktak hagyni, jelesül az, hogy ez az egyébként nagyon hasznos védőháló és annak növelése bizon yos spekulációs teret is növel. Növeli a spekulációs teret azon intézetek, pénzügyi vállalkozások esetében, ahol egy nagyobb pufferrel, nagyobb biztonsági zónával dolgozva bizony merészebb gazdasági folyamatok indulhatnak el. És hát kik szoktak ezen merész ebb vizekre evezni? Nyilvánvalóan azon nagyobb háttérrel, adott esetben külföldi háttérrel bíró társaságok és pénzügyi intézmények, amelyek ezt könnyebben, minimálisabb kockázatokkal megtehetik. Ők azok jelesül, akik a leggyakrabban beépítik és áthárítják a díjtételnövekményeket a különböző tételeikbe. Ráadásul az új törvényjavaslatok, amelyeket vagy tárgyalt már a Ház vagy tárgyalni fog, magukba építenek és teret engednek egy olyan folyamatnak, hogy ha egy pénzintézet, pénzügyi vállalkozás jelen esetben, hasonló esetben nem szabja ki a maximális kamatszintet, amit mondjuk, egy törvényjavaslat megenged neki, tehát az alatt lövi be valahol a piaci folyamatoknak megfelelően a kamatszintjét, akkor a későbbiekben, ha kompenzálni kívánja az állítólagosan kiesett bevételét, akkor a megengedett kamatszintig bármikor emelhet és bármikor kompenzálhat. Tehát milliárdos nagyságrendű átcsoportosításokra kerülhet sor megint csak a pénzintézetek javára, megint csak a károsultak oldaláról, ami nem biztos, hogy így rendszer ben, tehát ezen törvényjavaslatok ismeretében és ezen salátacsomag láttán a betétesek biztonságát növeli. Tehát erősek a félelmeink annak kapcsán, hogy a leendő kompenzálások és azok mértékei nem fogjáke kioltani azt a biztonsági hálót, amit most elvileg erősíteni próbálunk a betétesek körül. És hát azért beszéljünk arról is, hogy mindenféle hasonló elmozdulás átgondolt rendszer híján bizony közpénzeket is megmozgat. Korábban egyébként gyakorlatilag a betétbiztosítás volumene is közpénzekből épü lt fel részben; most ez már szerencsére kiszűrésre került, és szerencsére az érintett intézetek adják össze ezt a tételt. De azért azt látni kell, hogy amikor az önkormányzati úgynevezett devizahitelállományt vonta be az állam, akkor mi történt az ottani árfolyamkülönbözettel. Tehát mi történt akkor, amikor az önkormányzatnak úgynevezett devizahitele volt? Nyilvánvaló módon az állam átvette ennek jó részét. (10.20) Akkor mégiscsak mi történt azzal a hatalmas árfolyamkülönbözettel, amelyről elmondható, ho gy nem biztos, hogy az államnak közpénzből kellett volna fedeznie? Tehát elképzelhető, hogy egyfajta elszámoltatási folyamaton keresztül lehetett volna olyan egyezségre jutni, hogy ezen hatalmas árfolyamkülönbözeti tömeget ne az adófizetők finanszírozzák; mégis ez történt. Hogyha megint csak arról beszélünk, hogy hasonló formulákat enged, teret enged ezeknek a magyar állam, Magyarország kormánya jelen pillanatban, növeli a biztonsági puffert a Betétbiztosítási Alap kapcsán, ezzel spekulatívabb viselkedést enged bizonyos pénzintézetek bizonyos műveleti típusainak, akkor bizony, ezek a kockázatok nem mérséklődnek, hanem növekedni fognak. A kérdés tehát az - és összefoglalva, ezen szerintem el is dől ezen saláta sorsa, és az, hogy ez tarthatóe, támogathatóe, megszavazhatóe , hogy a 2015. júliusi - önök számára egyébként elképesztő módon, tehát megint Brüsszelből szabnak meg határidőt Magyarország kormánya számára, hogy meddig ültessen át és hogyan ültessen át bizonyos irányelveket , tehát a 2015. júliusi h atáridejük ismeretében mi az oka ennek a sietségnek, miért került most elénk ez a
