Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 18. kedd (27. szám) - Egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - DR. MENGYI ROLAND, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
1743 Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a képviselői felszólalások következnek, ezek első körében a vezérszónokok felszólalására kerül so r. A Fidesz képviselőcsoportjának vezérszónoka Mengyi Roland képviselő úr. Megadom a szót. Parancsoljon, képviselő úr! DR. MENGYI ROLAND, a Fidesz képviselőcsoportja részéről : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A betétvédelem, a betétbiztosítás szó h allatán egyesek talán legyintenek, hiszen, noha hallottunk a válság kapcsán arról, hogy voltak, akik elveszítették a pénzüket, azért az átlagember mégiscsak azt gondolja, hogy ez velem nem történhet meg. Azonban nem is olyan régen több takarékszövetkezet h elyzete kapcsán mindannyian tanúi lehettünk, hogy ez a téma mennyire aktuális, és mennyire nem csak elméleti problémáról van szó. Az Országos Betétbiztosítási Alap pénzére 2010 eleje óta összesen már hat hitelintézet esetében volt szükség, ezek mindegyike szövetkezeti hitelintézetként működött. Csak idén három takarékszövetkezeti csőd történt. Az egyik gazdasági internetes újság számításai szerint az elmúlt öt évben 122 milliárd forintot fizetett ki az alap. A téma tehát korántsem marginális. Több kérdés is felvetődik, ha a betétvédelemről beszélünk. Mi történik akkor, ha egy pénzintézet csődbe megy? Mi lesz a betétesek pénzével? Ki és hogyan segít, és esetleg hogy mennek egy élet megtakarításai veszendőbe? A betétesek, főké pp a kisebb megtakarításukat a pénzintézetnél elhelyezők viszonylagosan nyugodtak lehetnek, számukra van megoldás ilyen helyzetre. Sőt, azt sem kell megvárniuk, hogy vajon elég lesze a pénzintézet vagyona arra, hogy a betétüket, a pénzüket kifizessék. Err e a célra hozták ugyanis létre az Országos Betétbiztosítási Alapot 1993ban. De vannak speciálisabb esetek, nagyobb összegek, illetve olyan, messzebbre vezető szempontok, amelyek európai uniós szinten fogalmazódnak meg. Engedjék meg, hogy mielőtt fölvázoln ám önöknek a törvényjavaslat főbb elemeit, ezek közül a szempontok közül néhányat elmondjak. A 909/2014. számú európai uniós irányelv, amelynek az előttünk fekvő tervezet is megfelelni kíván, számunkra megfontolandó felvetéseket tartalmaz. (10.00) Az elmúl t évtizedben a válság következtében a betétvédelem a belső piac kiteljesedésének alapvető elemévé és a hitelintézetek, felügyeleti rendszerek nélkülözhetetlen kiegészítőjévé vált. Az intézmény az adott pénzügyi piacon az összes intézet között kialakult szo lidaritás eredményeképpen alakult ki, amely bármelyikük fizetőképtelensége esetén egyfajta védőhálót nyújthat. A pénzügyi világ és a bankszektor fejlődésének forgatókönyve alaposan megváltozott az elmúlt harminc év folyamán. A piacok megnyitása a pénzügyi rendszerek globalizálódásához vezetett, ami azután az adózási és a szabályozási paradicsomok kialakulását és elszaporodását eredményezte. A fokozódó globális szintű verseny ösztönözte az új pénzügyi intézmények, új termékek és új szolgáltatások megszületés ét. A nagy bankcsoportok sorsa megmutatta a megfelelő gazdálkodási fegyelem határait túllépő növekedés korlátait. E csoportok a jövőben csökkenteni fogják méretüket, hogy szilárdabbá tegyék működésüket a profit kevésbé látványos, előreláthatóbb áramlásával , kiugró prémiumok nélkül. Miután a pénzügyi válság következtében bevezetett állami és nemzetközi támogatások megszűnnek, a szektor egészének további fejlődését minden bizonnyal a konjunktúra, illetve az új technológiák fejlődése, de mindenekelőtt a helyes en gazdálkodó egyes intézmények saját stratégiái fogják megszabni. A bankokra az a súlyos feladat vár, hogy továbbra is megbízhatóan tudjanak hitelezni a reálgazdaságnak, és közben képesek legyenek viselni a magasabb finanszírozási költségeket és a csökken ő nyereségeket. Egyetérthetünk azzal, hogy az uniós GDPben átlagosan 5 százalékos részesedést képviselő bankszektornak a reálgazdaság finanszírozását kell elsődleges feladatának tekintenie, kiemelt hangsúlyt fektetve az innovatív vállalkozásokra, az európ ai gazdaság
