Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 18. kedd (27. szám) - Egyes pénzügyi tárgyú törvényeknek a betétbiztosítást, valamint a pénzügyi közvetítőrendszert érintő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ORBÁN GÁBOR, nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
1740 szolgáló rendelkezések kialakítása, valamint mindezekkel összefüggésben a jogszabályok koherenciáját biztosító módosítások, pontosítások átve zetése. Mint az önök előtt ismeretes, az új hitelintézeti törvény ez év január 1jével lépett hatályba. Ebben jelentős szabályozási változások történtek. A bankokra vonatkozó szabályozás azó ta is folyamatosan alakul, ebbe a sorba illeszkedik ez a most benyújtott törvényjavaslat. Ennek az egyik meghatározó eleme - ha nem a legfontosabb része - a betétbiztosításra vonatkozó szabályozás módosítása. (9.40) Nagyon fontos modernizációs, ügyfélbarát és fogyasztóvédelmi intézkedéseket tartalmaz. Az Európai Parlament és a Tanács ez év április 16án fogadta el a betétbiztosítási rendszerekről szóló új irányelvet. Az új irányelv egy 1994ben hatályba lépett szabályozást vált fel azzal a céllal, hogy a be tétesek az egész Európai Unióban egységes védelemben részesüljenek, és fokozza a bankrendszer stabilitását. A betétesek egységes védelme érdekében az irányelv közös követelményeket állapít meg a betétbiztosítási rendszerekkel szemben. Szokás ezt a bankunió egyik pillérének is tekinteni. Magyarországon az Országos Betétbiztosítási Alap 1993ban kezdte meg a működését. Forrásait alapvetően a betéteket gyűjtő hitelintézeti rendszer a minden évben felmerülő, szükség esetén rendkívüli díjfizetéssel biztosítja. A mennyiben az alap pénzeszközei nem elegendők a fizetésképtelenné vált hitelintézet betéteseinek kártalanítására, az OBA készfizető állami kezesség mellett hitelt is felvehet vagy kötvényt bocsáthat ki. Az OBA a betétesekkel szemben fennálló kártalanítási k ötelezettségét eddig minden esetben saját pénzeszközeiből, hitelfelvétel nélkül, az előírt kártalanítási határidőn belül teljesítette. Ennek a benyújtott törvényjavaslatnak az OBAra vonatkozó új szabályai módosítják a betétbiztosítás alá tartozó betétek k örét, kiegészítik a hitelintézetek betétbiztosítással kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó előírásokat és az OBA finanszírozására vonatkozó rendelkezéseket is. Szeretném hangsúlyozni ez utóbbit, a finanszírozás szabályozását, amely kiemelt jelentőséggel bír; annak meghatározása, hogy a hitelintézetek hogyan biztosítsák az OBA számára a kártalanítási kötelezettséghez szükséges forrásokat, alapvető fontosságú. Fontos, hogy az OBA előzetesen összegyűjtött pénzeszközökkel rendelkezzen, és amenny iben ennek egy részére szükség van a kártalanítás során, tehát felhasználják az OBA forrásait a betétesek kártalanítása érdekében, akkor ennek a fokozatos újrafeltöltése megtörténjen, ez rendesen szabályozva legyen. Ez az irány, ez az elv eddig is érvényes ült hazánkban, tehát elmondhatjuk, hogy ilyen értelemben előtte jártunk az európai uniós szabályozásnak, érdemi változást ebben nem hoz az új szabályozás, tehát nem egy elvi változásról van szó, hanem összehangolásáról a hazai betétbiztosítási szabályozásn ak az új betétbiztosítási irányelvvel. A törvényjavaslat ezzel összhangban módosítja a díjfizetésre vonatkozó szabályokat annak érdekében tehát, hogy az alap pénzeszközei arányban legyenek az alap kötelezettségeivel. Hogy néz ki ez konkrétan? Az általam el mondott magas szintű védelem azt követeli meg, hogy az OBA vagyona tíz év alatt elérje a törvényben meghatározott célszintet. 2024re tehát el kell érni a felhalmozott eszközöknek az OBAban mint alapban lévő pénznek a kártalanítási kötelezettség alá eső b etétek 0,8 százalékát. Amennyiben az OBA vagyona a célszint első alkalommal történt elérését követően jelentős mértékben csökkenne, akkor a rendszeres befizetések összegét kell olyan szinten megállapítani, hogy újabb 6 éven belül elérjük a célszintet ismét . A törvényjavaslat emellett a betétek körét is szélesíti, mint már említettem, kiterjeszti a betétbiztosítást az 500 ezer eurónál alacsonyabb éves költségvetéssel rendelkező önkormányzatok betéteire, tekintettel arra, hogy egy ilyen viszonylag kicsi önkor mányzat esetében nagyon súlyos likviditási gondot okozhat egyegy pénzintézet működési zavara esetén a betétek befagyása. Az új irányelv szabályaival összhangban kizárásra kerülnek a kártalanításból a hitelintézetek által kibocsátott, hitelviszonyt megtest esítő, tehát kötvény jellegű értékpapírok, azzal, hogy ami már ki van bocsátva, amíg le nem jár, arra még vonatkozik a védelem. 2010. január 1je óta, talán ez
