Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 18. kedd (27. szám) - Az ülésnap megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - SALLAI R. BENEDEK (LMP):
1721 szabadságjogoknak. Teszem hozzá, egy olyan korról beszélünk, amikor az Egyesült Államok még egy ókori, ha nem őskori métellyel, ne vezetesen a rabszolgaság intézményével küszködött. Magyarország ekkor bevezette a teljes polgári jogegyenlőséget, és lerázta a feudalizmus utolsó rabigáit is. Pont ezen körülmény okán másfél évtizeddel később Amerikában egy véres háború bontakozott ki a ra bszolgaság eltörlése érdekében, amiben sok ’4849es magyar tiszt aktívan részt vett. Ez is bizonyítja, hogy a szabadság szeretete mindig is összekötötte a két nemzetet. Ahogyan az is, hogy sok százezer magyar, ha nem több millió magyar talált az elmúlt 15 0 év során otthonra, új otthonra az Egyesült Államokban. Tehát van egy komoly történelmi hagyománya a magyarok befogadásának az Egyesült Államok részéről, ahogyan ezt 1956 is méltán bizonyítja. Arról pedig nyilván nem kell szót ejtenem, hogy a 25 évvel eze lőtti eseményekben Amerikának is milyen meghatározó szerepe volt. Tisztelt Képviselő Úr! A korrupció a szabadság ellensége, ez teljesen nyilvánvaló. A korrupció Magyarország ellensége, az Egyesült Államok ellensége. A közös értékrendünkkel összeegyeztethet etlen káros jelenség, ami ellen minden tőlünk telhetőt meg fogunk tenni, ugyanakkor arctalan vádak, arctalan vádaskodás ellen nem tudunk mit tenni. Ezért újfent arra kérjük amerikai barátainkat, hogy a baráti viszony, a szövetségesi viszony jegyében segíts enek bennünket abban, hogy ezeket az állítólagos ügyeket feltárjuk, adják át a bizonyítékokat. Azt gondolom, hogy ez a teljes kapcsolatrendszer és mindkét ország javát szolgálhatja csak. Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorok ban.) ELNÖK : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Az LMP képviselőcsoportjából napirend előtti felszólalásra jelentkezett Sallai R. Benedek képviselő úr: „Alföldi bizottság létrehozása” címmel. Parancsoljon, képviselő úr! Öné a szó. SALLAI R. BENEDEK ( LMP ): Kö szönöm a szót, elnök úr. Mai napirend előtti felszólalásomban semmilyen aktuálpolitikai témát nem kívántam felhozni, mert így is úgy érzem, hogy a magyar parlament kissé túl sokat foglalkozik azzal, ami a saját falai között zajlik, a saját kormányzásával, saját ellenzékével, saját kormánypártjával, és egyre kevesebbet hallani e falak között a magyar emberekről, arról, hogy mi zajlik a magyar vidéken, hogyan és hol élnek emberek, mi zajlik szerte az országban. Részben ezért csalódott vagyok, mert keveset tud unk az emberekkel foglalkozni. Nagyon sok ember magára hagyatva érzi magát szerte az országban, és szűkebb otthonom, a magyar Alföld nemkülönben részesül ezekből a hátrányokból. A magyar kormány zászlajára tűzte gróf Klebelsberg Kunónak a személyét mint kö vetendő példaképet. Magyar jogászként, országgyűlési képviselőként, művelődéspolitikusként, vallásügyi, belügyi és közoktatási miniszterként ténykedett, de sokkal kevesebben tudják azt, hogy aktív politikai pályafutásának befejeztét követően „alföldi bizot tság” néven az Országgyűlés eseti bizottságának és egy szélesebb körű társadalmi közegnek a létrehozásán fáradozott, és végig azért tett, hogy a magyar Alföld felzárkózzon. Az ő elmélete az volt, hogy gyakorlatilag a törökvész idején leszakadt az Alföld, é s ezt a 200 éves lemaradást nem tudta behozni, és ezen nem változtatott a reformkor sem, és a két világháború között sem sikerült pusztán a tanyasi iskolák rendszerével és néhány fejlesztéssel ezt helyreállítani. Ő annak idején így gondolkozott: „Mit akar az alföldi bizottság, mely ideiglenes megalakulása után sorra járja az alföldi megyéket, városokat, és Szolnok, Békéscsaba után vándorgyűlést tart Szegeden is? A választ egyetlen mondatban sűríteném össze: az Alföldön esett történeti igazságtalanság jóváté telét. És miben áll ez az igazságtalanság? Ezt számos kisebb dolog mellett három fő pontban foglalnám össze. Nem számolunk eléggé az Alföldnek az ország többi részénél keletibb földrajzi fekvésével; a török uralom következtében közel két század kiesett a m agyar róna életéből; és a
