Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 17. hétfő (26. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK: - VARJU LÁSZLÓ (Független):
1709 iskolázottsági és foglalkoztatottsági adatok fényében ez szinte minden területre kiható súlyos problémákat fog generálni. Jelenleg az 55 ezer főnyi somogyi cigányság adja a 900 ezres magyarországi cigányság mintegy 6 százalékát. Ezt az arányt - egyéb megbízható adatok híján - 1980ra is feltételezve és visszavetítve azt kapjuk, hogy az akkori körülbelül 20 ezer fős somogyi cigányság lélekszáma 34 év alatt mostanra 175 százalékkal növekedett. Ezzel gyökeresen ellentétes népesedési folyamat figyelhető meg az 1980ban még 340 ezer főnyi nem cigány lakosság esetén, hiszen az ő populációjuk a három évtized alatt megdöbbentő 80 ezres fogyással mára 260 ezer főre zuhant, ami 2 4 százalékos csökkenést jelez. Nem nehéz belátni, hogy ilyen számok és ilyen arányok mellett a somogyi magyarság körében mostanra minden egyes születésre háromnégy halálozás jut. A megye elvándorlást nem számító éves fogyása 2500 fő körül ingadozik, ez pe dig mindenféle gyorsuló tendencia nélkül is - amely gyorsuló negatív spirál elmaradását meglehetős optimizmus még csak hipotézis szintjén is feltételezni - törvényszerűen százezres csökkenést fog eredményezni a XXI. század közepére. Gyanítható, hogy a somo gyi cigányság születési rátájának csökkenése esetén is el fogja a számuk érni a mostani szint megközelítően dupláját, azaz a megye akkori összlakosságának felét, tehát mintegy 100 ezer főt. Ismét emlékeztetnék a demográfiai trendekben érvényesülő nehézségi erőre, hiszen látható volt, annak ellenére nőtt 1980ig az ország lakossága, hogy már 1958ban elégtelenre vált a születési arány. Szóval, ha a megye cigányságának zömét alkotó beások jobb integrációs mutatói következtében náluk is csökken a vállalt gyere kek száma, a fentebb vázolt folyamatokon már az sem fog sokat módosítani. „Vagyis annak a cigányságnak a vállaira helyeződne a lakosság túlnyomó részét kitevő idősek eltartása, amelynek 80 százaléka már a rendszerváltás óta csak állami segélyekből és csalá di pótlékból képes megélni maga is”, fogalmazta meg Pokol Béla professzor Európa végnapjai című könyvében brutális őszinteséggel azt a paradoxont, ami nem jelent mást, mint hogy a demográfiai csapda ajtaja rázáródott a megye, s nyilván idővel majd a DélDu nántúl, az ország, sőt az egész Kárpátmedence lakosságára. A megrázkódtatás minden bizonnyal apokaliptikus erejű lesz, és a népesedési kollapszus romjai maguk alá fogják temetni a helyi társadalom soksok magyar, valamint cigány tagját egyaránt. Pokol Bél a kijelentése máris plasztikusabbá válik, ha figyelembe vesszük, hogy a szociológusok felmérései szerint a cigány népesség mintegy 37 százaléka tartozik a 014 éves korosztályba, míg a 2011. október 1jei adatok szerint Somogy megye lakosságának csupán 14 százaléka volt gyermekkorú. S ne feledjük, hogy ez utóbbi összesített adatot jelent, ami magában foglalja a cigányságnak a magyarokénál jóval szélesebb, stabilabb alapzattal rendelkező korfáját. Tehát ha csak a magyarokat vizsgáljuk, akkor még a 14 százalé kos eredménynél is lesújtóbb adatokkal találkozhatunk. De ezekről a sokkolóan brutális adatokról majd legközelebb. Köszönöm képviselőtársaim figyelmét. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK : Köszönöm szépen. A képviselő úr figyelmét meg arra hívom fel, hogy Magy arországon magyarokat és cigányokat így megkülönböztetni az én véleményem szerint nem lehet. Erre majd tisztelettel fölhívom a figyelmét. Most pedig napirend utáni felszólalásra jelentkezett Varju László független képviselő úr: „Miért üzletel offshorecége kkel a Magyar Nemzeti Bank?” címmel. Képviselő urat illeti a szót. Parancsoljon! VARJU LÁSZLÓ ( Független ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Abban a sajátos helyzetben vagyunk, hogy néhány hónappal ezelőtt egy sokkoló hír látott napvilágot, miszerint a Magyar Nemzeti Bank 200 milliárd forinttal lényegében a saját belátása szerint gazdálkodva nekiállt különböző ügyleteket
