Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. szeptember 16. kedd (15. szám) - A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló tö... - ELNÖK: - ROGÁN ANTAL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
167 elszámoltatásnak - hogy az ne szenvedjen késedelmet , másrészt pedig a szabályait is meg kell alkotnia kellő részl etességgel és kellő alapossággal. Ez történik meg a mostani törvényjavaslat keretében. Kiknek jelent ez segítséget? Kezdjük onnan, hogy 1 millió 300 ezer magyar család számára jelenti azt, hogy velük szemben a magyar bankrendszernek e kell számolnia minden felvett deviza- és forinthitellel. Másrészt szögezzük le, hogy ez azt jelenti, hogy minden magánszemély által felvett hitellel el kell számolniuk a magyar bankoknak. El kell számolni a devizahitelek különféle fajtáival: a lakáscélra felvett hitellel, a sz abad felhasználású jelzáloghitellel, a gépkocsihitellel, a személyi fogyasztási hitellel. El kell számolniuk minden hasonló forinthitellel szintén, minden forintszerződéssel és annak minden forintjával. Természetesen ez az elszámolás, tekintettel arra, hog y visszanyúlik azokra az időkre, amelyek keretében a bankok a folyósításokat végezték, azt gondolom, megfelel a polgári törvénykönyvben is rögzített szigorú szabályoknak, ezekre a miniszter úr utalt. Egyik oldalról: lezárt szerződések esetében nem nyúlunk túl 2009 júliusán. Ha tehát valaki lezárta a szerződését 2009 júliusa előtt, akkor nyilvánvalóan neki már nem lehet követelése a bankokkal szemben. Egészen más azonban az elévülés az élő szerződések eseté ben. Azt gondolom, hogy miniszter úr erre nagyon helyesen rávilágított: amíg egy szerződés él, addig a feleknek természetesen lehet egymással szemben követelésük. És minden olyan élő szerződés esetében, ahol az adós ma is fizet a banknak vagy tartozik a ba nknak, ott nyilvánvalóan a banknak is el kell számolnia azzal a túlfizetéssel, amit tisztességtelenül vett el az adóstól. Tisztelt Képviselőtársaim! Ezek fontos elvek, mert itt szögezik le azt, hogy hogyan teszünk különbséget aközött, hogy természetesen fa ir szabályok szerint, de mégiscsak elvégezzük az elszámoltatást a bankrendszer egészével. A másik nagyon fontos dolog, amiről érdemes beszélnünk, hogy miért mondjuk azt, hogy az élő hitelszerződések esetében az elszámolás végeredménye nem készpénzkifizetés az ügyfél számára. Azt gondolom, erre is utalt miniszter úr. Egyik oldalról át kéne lépnünk a jelenleg hatályos polgári törvénykönyvet, ha azt mondanánk, hogy a szerződésen kívül kell elszámolni. Egy élő szerződés esetén ha eleve abból indulunk ki, hogy a szerződés, az élő szerződés az alapja az akár öt éven is túlnyúló elszámolásnak, akkor nyilvánvaló, hogy a szerződés keretein belül kell elszámolni. Erre miniszter úr utalt: megadja a Ptk. a megfelelő iránymutatást. Amennyiben van díjra, költségre vonatok ozó tartozás, először onnan, ha van kamatra vonatkozó tartozás, azt követően onnan, és amennyiben ilyenek nincsenek, akkor nyilvánvalóan a tőkére vonatkozóan kell teljesíteni az elszámolást és levonni azt az összeget, ami tisztességtelen befizetés vagy túl fizetés keretében történt. (10.30) Azt gondolom, hogy ez a másik oldalról egyébként sokkal előnyösebb is az élő hitelszerződéssel rendelkezők számára. Ellenkező esetben, tehát mondjuk, ha készpénzben megkapnák ezt a bankoktól, akkor szeretném felhívni a fi gyelmet arra, hogy semmivel nem csökkenne a hiteltartozás; a hiteltartozásra fizet valaki kamatokat. A bank örülne a legjobban annak, ha egyéb nagyobb összegre újabb és újabb kamatokat tudna lehúzni a jövőben. Ezért azt gondolom, nemcsak a polgári törvényk önyv irányadó szabályai, hanem egyébként a józan ész is azt súgja, hogy a meglévő szerződésen belül kell elszámolni és csökkenteni a tőkét, mert így fognak csökkenni a hitelfelvevő valódi költségei. Minden más valójában a bankok érdeke, mert ők szeretnék, ha megmaradnának a hitelek, és azok után még több kamatot tudnának szedni a jövőben. Nagyon fontos dolog az, hogy nemcsak az elszámolás történik meg, hanem a visszatérés is a tisztességes szabályokhoz, tisztelt képviselőtársaim. Ezért van az, hogy ennek a törvénynek a keretében nemcsak az mondatik ki, hogy az elszámolás jegyében azt az összeget, ami túlfizetés volt, el kell számolni, hanem gyakorlatilag a tisztességtelenül megemelt kamatnál az indokolatlan
