Országgyűlési Napló - 2014. évi őszi ülésszak
2014. november 11. kedd (25. szám) - A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK: - CSERESNYÉS PÉTER (Fidesz):
1602 A biztosítók eszközei tekintetében megszűnnek a Szolve ncia I. rendszerében mennyiségi korlátozásokat tartalmazó befektetési szabályok, helyükbe az úgynevezett prudens személy elve lép. A javaslat az alsóbb szintű vezetők esetében is pontosabb szabályokat fektet le, de a kisebb biztosítóknál - ahogy elhangzott - természetesen a törvény engedélyez eltéréseket. A biztosításközvetítőkről is szeretnék néhány szót ejteni. A javaslatban külön könyv foglalkozik a biztosításközvetítőkkel. Nyilván képviselőtársaim ismerik ezt a piacot. Ezek a szereplők azért fontosak, m ert ők azok, akik biztosan személyesen is találkoznak az ügyféllel, és a portfóliójukban szereplő pénzintézetek, illetve biztosítók ajánlatait személyre szabottan kiközvetítik az ügyfeleknek. A közvetítőszabályozás lényeges változása, hogy a korábban függe tlen biztosításközvetítőnek számító többes ügynök a törvény hatálybalépését követően függő biztosításközvetítőnek minősül majd, amely változásokat eredményez a működési és főként a felelősségi szabályok terén is. Fogalmilag a függő biztosításközvetítő az ü gynök, míg független biztosításközvetítő a többes ügynök és az alkusz, aki az ügyfelet képviseli. A javaslat továbbra is lehetővé teszi, hogy szövetkezeti formában lehessen alapítani és működtetni biztosítót és viszontbiztosítót, mint ahogy ez már elhangzo tt. Fontos kitétel, hogy a javaslat nem köti szövetkezeti tagsághoz az igazgatóságban vagy a felügyelőbizottságban betöltött funkciót. Ebben az esetben azért lehet eltérni a Ptk. vonatkozó szabályaitól, mert e szövetkezetek tevékenysége kizárólag a biztosí tásra és a vagyonbiztosításra korlátozódik. (16.50) Így az ő feladatkörükbe nem tartozik egy olyan szociális szolidaritási alap létrehozása, amely a szövetkezeti tagok és hozzátartozóik számára juttatásokat nyújt. A javaslat foglalkozik a harmadik országbe li fióktelep fogalmával is, így követi a valós gyakorlatból adódó helyzetet az ügyfelek biztonsága érdekében. A javaslatban az átláthatóságot növeli a harmadik országra vonatkozó szabályozás. Egy, az országban működő biztosító fióktelepétől eltérően a harm adik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító fióktelepe kizárólag, ahogy ez is már többször elhangzott, a felügyelet engedélyével alapítható, illetve végezheti a tevékenységét. A helyszíni betekintés lehetősége és a magyar fordítás meglétének kötelezett sége is az átláthatóság, a biztonság és az EUs piacvédelem elvének való megfelelés okán kerül be a szabályozásba. Néhány szót a biztosítóviszontbiztosító viszonyról. A biztosító és a viszontbiztosító a megbízható és biztonságos működés érdeké ben olyan rendszert köteles létrehozni, amely hatékonyan segíti feladatai és kötelezettségei teljesítésében. A biztosító méretéhez és tevékenységéhez igazodóan előírja a biztosítói tevékenység tartalmához tartozó feladatkörök ellátását, mint a belső ellenő rzést, kockázatkezelést. A tervezet tartalmazza a feladatkörök egymástól való függetlenségének kötelezettségét is, ám a kis biztosítók e rendelkezések alól is mentesülnek. Fontos szabály, hogy a kockázat elvállalása és a viszontbiztosítási szerződés megköt ése kivételével valamennyi tevékenység kiszervezhető. A kiemelten fontos feladatkörök kiszervezésére azonban az ügyfelek védelmében többletkövetelményeket állapít meg a javaslat. Néhány szót hadd ejtsek a befektetés biztonságáról és szabadságáról! Mint min den alapos biztosítási törvény, a jelenlegi javaslat is rögzíti az eszközök és források értékelésére, a biztosítástechnikai tartalékokra, a szavatolótőkére, a minimális tőkeszükségletre vonatkozó szabályokat. A rendelkezés előírja, hogy az eszközöket az üg yfelek legjobb érdeke szerint kell befektetni, és kellő figyelmet kell fordítani az olyan pénzügyi kockázatokra, mint a likviditás és a koncentrációs kockázat. Ugyanakkor a biztosítók szabadsága is növekedik. A jövőben a biztosító nem kötelezhető konkrét e szközkategóriákba való befektetésekbe, és nem köthető előzetes felügyeleti engedélyhez a befektetés. A kiszervezett tevékenységért is a biztosító marad a felelős, az nem veszélyeztetheti a megfelelő működést és az ügyfelek érdekeit, a hatékony felügyeleti munkát. A biztosítónak azonban
